A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - GULYÁS PÁL: A magyarországi Felső-Duna szakasz, a Mosoni Duna és a szigetközi vízterek zooplankton vizsgálata

A MAGYARORSZÁGI FELSŐ-DUNA SZAKASZ, A MOSONI DUNA ÉS A SZIGETKÖZI VÍZTEREK ZOOPLANKTON VIZSGÁLATA Dr Gulyás Pál Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt ÖSSZEFOGLALÁS: 1992-94 között a Duna Rajka-Esztergom közötti szakaszán, a MosoniDunában, továbbá a szigetközi hullámtéri mellékágakban és a mentett oldali vízterekben 41 ponton vizsgáltuk a Rotatoria és a Crustacea plankton mennyiségi és minőségi összetételét. A minőségi és a mennyiségi vizsgálatok eredményei alapján értékeljük az időközben bekövetkezett változásokat. Bemutatjuk a Duna mederáttöltésének a zooplankton állományokra gyakorolt hidrobiológiái hatásait, továbbá azokat az átalakulásokat, amelyek a vízpótlás következményeként álltak elő. Az eredmények alapján javaslatot adunk a különböző vízterek ökológiai szempontú rehabilitációjához. 1. BEVEZETÉS A Duna vizének Szlovákiában történt átterelése után 1992. október 31. és 1994. október 19. között 13 alkalommal 41 ponton végeztünk zooplankton vizsgálatokat a Duna Rajka-Medve közötti szakaszán, a Mosoni-Dunában, a hullámtéri mellékágakban és a mentett oldali vízterekben. A minták szűredékében meghatároztuk a kerekesférgeket (Rotatoria), az evezőlábú (Copepoda) és az ágascsápú (Cladocera) rákokat. Ezen kívül 1994. április 23május 5. között egy árhullám levonulását követően 13 mintavételi helyen 3-5 naponkénti gyakorisággal vizsgáltuk a fenti vízterekben a zooplankton állományok faji összetételének és egyedsűrűségének a változásait. 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Ezen a területen korábban még nem végeztek olyan vizsgálatot, amely átfogóan értékeli az összes víztípus Rotatoria, Cladocera és Copepoda fajainak előfordulását és társulásaik szerkezetének részletes elemzését. Az első Rotatoria vizsgálatok 1944-ben történtek (7). Részletes kutatások a 60-as években kezdődtek, amikor a hossz-szelvény mentén több ponton végeztek minőségi és mennyiségi felméréseket (1, 5). A csehszlovák kutatók is csak ekkor kezdték meg ezen a területen a zooplankton kutatását (2, 8). A kisalföldi Duna-szakasz és a Szigetköz víztereinek a részletes hidrobiológiái feltárása csak a 70-es évek második felében indult meg. Az eredmények első tudományos igényű összefoglalásást egy 1987-ben szerkesztett tanulmánykötet tartalmazza (6). Az Intézetünkben 1981-ben megkezdett munka először az alapállapot felvételére irányult. Később olyan kutatásokat is végeztünk, amelyek célja elsősorban a planktonikus élőlénytársulások, valamint a hidrológiai viszonyok és a hidrobiológiái állapot közötti kölcsönhatás feltárása volt (3, 4). 543