A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”
A védett, de eddig nem hasznosított mély fekvésű területeken is alakuljanak ki lakófelületek, és ezekben az új lakókörnyezetekben együtt éljen az ember a vízzel és a természettel. A célkitűzések végső soron arra irányulnak, hogy Győr minél nagyobb mértékben feleljen meg a "vizek városa" elnevezésnek. A fenti célkitűzéseket a várostól kapott megbízás alapján az alábbi területeken javasolják megvalósítani: • Holt-Marcal fejlesztése. • "Rózsavölgy" a Rábca partjai mellett, • "Puspökerdő" fejlesztése, • "Tófüzér" a Révfalu-Kisbácsa-i területen, 2. HOLT-MARCAL A Holt-Marcal tulajdonképpen régi Rába meder, mely a Rábaszabályozó Társulat múlt századvégi nagyszabású szabályozási munkálatai következtében jött létre. A Győr feletti kacskaringós, alsó szakasz jellegű Rábát Rábapatonától a győri Kóvalterig átvágták és az új mederrel párhuzamosan építették ki az árvédelmi töltéseket. A Marcal folyó viszont a régi Rába mederbe torkollott, és így lett a Rába mederből az ún. tyúktelepi torkolatig Marcal meder. A Marcal folyó jelenlegi, koroncói torkolatát harmadszorra, 1930-ban alakították ki. A tyúktelepi torkolatot ugyanis először áthelyezték Gyirmótra, ekkor épült a gyirmóti bekötő töltés, de végül a mai helyére került, amivel végképp kiiktatták a tekervényes gyirmóti szakaszt. így lett ebből a holt mederből Holt-Marcal folyó, melynek élővízzel történő táplálását a Marcalból egy, az árvízvédelmi töltésbe épített csőzsilip szolgálta, a régi Marcal meder és az árvízvédelmi töltés kereszteződésénél. Ezzel a szabályozással az árvizek lefutási ideje lényegesen megrövidült, rövidebbek lettek a védtőltések és újabb területek árvízmentesitését oldották meg, megépítve a tyúktelepi zsilipet is. Ezzel a szabályozással a Holt-Marcal korábbi 8,4 km hosszú szakasza 14,3 km-re nőtt és jelentős 332,8 km 2 vízgyűjtő területtel rendelkezett. Ekkor a Holt-Marcalba torkolló vízfolyások a következők voltak: Nagy-Pándzsa, Kis-Pándzsa, Ménföcsanak-Gyirmóti vízfolyás, Gyirmóti Berettyó, Sósor-ér. E betorkolló mellékvízfolyások vizei a Holt-Marcalt időnként, kivált a rábai árhullámok idején annyira megduzzasztották, hogy a környező legelőket, szántókat a viz időszakosan elöntötte. A győri kisvízszintek csökkenése miatt a Marcalból a Holt-Marcalba való vizpótlás érdekében a Marcal 0 + 600 fkm szelvényében egy biilenőtábiás duzzasztó épült, mely csak a kis és közepes vizeket duzzasztja, az árvizek felette átfolynak számottevő túlduzzadás nélkül. A duzzasztót a város építette a 70-es évek második felében, mert igen nagy volt az igény erre, tekintettel arra, hogy a HoltMarcal jelentős horgászvíz. A duzzasztás által a beeresztő zsilipen keresztül mintegy 1,0 m 3/s vízhozam vezethető a Holt-Marcalba. A vizpótlás által viszonylag magas, közel állandó vízszint alakult ki a Holt-Marcalon, mely kedvez a horgászatnak. Az elmúlt száraz periódusban ezen vizpótlás 470
