A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”
nélkül a Holt-Marcal élővilága lényegesen szegényesebben alakult volna. Az élővilág sajátos: partmenti nádas képződött helyenként és vegetációs időszakban a vízfelületet elborítja a vizitók, melynek gyökérzete jelentős. A hinarasodás is megindult, ahol arra a feltételek megteremtődtek Minden esetre a Holt-Marcal és közvetlen környéke még elég jól őrzi a vizeket kedvelő állat- és növényfajok élettereit és a partmenti nádasok, rétek, tocsogók, a vonuló madaraknak kedvelt pihenőhelye. Ezért a Természetvédelmi Hatóság több területet védette nyilvánított, melynek őrzését a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet végzi, és felügyeli az itteni tevékenységet természetvédelmi szempontból. A TK védett területei így a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében vannak. Városi megbízásból a ViZIVILÁG Kft. kotrási tervet készítetten a Holt-Marcal gyirmóti szakaszának kotrására. Ebben a tervben részletesen jellemzi ezen szakasz állapotát. A szakasz jelentős mértékben feliszapolódott, ezért vált szükségessé a kotrás E tervezési szakasz azonban a HoltMarcalnak csak a középső része, de nem tekinthettünk el a többi szakasztól sem. A Holt-Marcal alsó szakasza a Rabkerti tótól, azaz a Helbényi zsiliptől a csanaki fahidig terjed (1+460 - 5+240), hossza tehát 3,78 km. Ide torkollnak a Nagy- és Kis-Pándzsák régi, lefüzödött szakaszai, melyek közös torkolata a zártkert szélén található Ezek az erősen elhanyagolt állapotú medrek csapadékvizeket, de a szeméttelepről szennyezett talajvizet is szállíthatnak a befogadó Holt-Marcalba. A rendelkezésre álló adatok szerint az alsó szakasz még jobban feliszapolódott állapotban van, mint a középső. A gyirmóti bekötötöltés és a beeresztő zsilip (8+428 - 14+110) között helyezkedik el a Holt-Marcal felső szakasza, melynek hossza: 5,68 km. Ez a szakasz igazi horgászparadicsom. A bekötőtöltés és a Rába jobbparti védőtöltés zugában egész horgászfalu épült ki E felső szakasz medre talán még jobban feliszapolódott, mint a középső és az alsó. A kacskaringós meder helyenként már egészen beszűkült, a vizinövényzet még jobban elburjánzott. Megállapítható, hogy vízminőség-javító kotrásra, a középső szakasz mintájára az alsó és a felső szakaszokon is nagy szükség volna. De még inkább szükséges lenne a bővebb öblítő-, frissítöviz bevezetése. A Holt-Marcal és térségének vízháztartásában és vízminőségében tartós változást az jelentene, ha a mederben ki tudna alakulni a jelenleginél nagyobb vízsebesség, amely mintegy 10-20 m 3/s vízmennyiség átvezetését igényelné. Ilyen nagyságrendű vízmennyiségnek a Holt-Marcalba való vezetése a Rába folyó Marcal torkolata alatt történő felduzzasztását igényli, valamint a Holt-Marcal beeresztő zsilipjének átépítését, vagy egy nagyobb keresztmetszetű új beeresztő zsilip létesítését. A gyirmóti bekótötöltésben lévő szabályozó zsilip áteresztőképessége is kevés, ezért szükséges lenne ide kiegészítő csőátereszt építeni. A vízpótlás méretezésénél a Helbényi zsilip és a Tyúktelepi zsilip áteresztőképességét kell alapul venni és az üzemelési szabályzatot a Rabkerti tó üzemelési feltételeihez igazítani. A Holt-Marcal rendszer legalsó tagja a Rabkerti tó, mely Pándzsák torkolati szakasza, fontos belvízi tározó. A Marcalváros lakónegyed közelsége miatt a tározási funkció mellett a jóléti szerepe e tónak hangsúlyozott lenne. Korábban e tóból tervezték feltölteni a lakónegyed II. ütemének területét, ez 471
