A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - FEKETE ENDRE–PÁLFAI IMRE–BOGA TAMÁS LÁSZLÓ: Az Alsó-Tisza vidéki holtágak vízminőségének változása és rehabilitációs kérdései

baktériumok száma. Ez a nagy tömegű szennyvízbebocsátások csökkenésével függ össze. Ugyanakkor viszont növekedett a closlridium szám, amely a vízben lejátszódó anerob folyamatok erősödésére utal. A kémiai, hidrobiológiái és bakteriológiai mulatók alapján a holtág vizét kissé szennyezett vízként lehet jellemezni, amelyben a közepes mértékű eutrofizálódás jelei tapasztalhatók. A Serházzugi Holt-Tisza vizsgálatai során 1972-ben, 1984-ben és 1994-ben történtek iszapvizsgálatok. Az 1972-ben végzett mintavételek során elsősorban az. iszap (fenéküledék) biológia mutatóit vizsgálták, míg 1984-ben és 1994-ben csak a kémiai összetételt. A mintavételek során 30 - 60 cm vastagságú, helyenként szürke iszapot találtak. Az 1972-ben végzett vizsgálatok szerint az iszap jellemző szerv esanyag mennyisége 5,5 7,5 %, 1994-ben ugy anezeken a helyeken 5,5 - 9,7 %-os értékeket mértek. 1984-ben az iszapban mérhető nitrogén mennyisége 1,1 - 1.9 g/kg (Sportpálya), ugyanez 1994ben 5,08 g/kg. A sportpálya szelvényében 1,0 g/kg 1984-ben és 2,62 g/kg 1994-ben. A foszfor mennyisége az iszapban a Nefelejcs utcai szelvényben 1984-ben 0,18 - 0,21 g/kg, 1994-ben 0,70 g/kg. A foszfor mennyisége a sportpálya előtti szelvényből vett iszapmintában 0.15 g/kg volt 1984-ben és 0,38 g/kg 1994-ben. Az iszapban az 1994. évi vizsgálatok netn mutattak ki káros mértékben nehézfémeket. A vizsgált nehézfémek koncentrációi mind a víz biológiai stabilitását befolyásoló értékek, mind pedig a mezőgazdasági területen történő elhelyezésre vonatkozó határértékekhez viszonyítva alacsonyak volt. Összevetve a vízkémiai, hidrobiológiái, bakteriológiai és iszapvizsgálati adatokat, a következőket állapíthatjuk meg: 1. Az iszapban a korábbi (már megszüntetett) szennyvízbevezetések, valamint a városi csapadékvíz bevezetések térségében jelentős a nitrogén és a foszfor felhalmozódása. 2. Az anaerob viszonyok miatt számolni kell azzal, hogy az iszapból a tápanyagok a vízbe kerülnek. 3. Azokon a helyeken, ahol az iszapnak magas a szervesanyag és tápanyag tartalma, szükséges annak az eltávolítása. 495