A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - LIEBE PÁL: A talaj- és rétegvizek kapcsolata a Duna-Tisza közén
A TALAJ- ÉS RÉTEGVIZEK KAPCSOLATA A DUNA-TISZA KÖZÉN Liebe Pál, VITUKI Összefoglalás A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés vizsgálata nem végezhető el a talaj- és rétegvizek hidraulikai összefüggésének figyelembe vétele nélkül. A homokhátsági területekről kiinduló felszín alatti regionális áramlási rendszer potenciálviszonyait átlagos csapadékviszonyok alakították ki. A csapadék, illetve a talaj víztartó eredő utánpótlódásának csökkenésével a rövidebb távon változatlan intenzitású mélybeszivárgás a talajvíztartó tárolt készletét csökkenti. A rétegvíz-termelés kezdetben fokozta, jelenleg pedig fenntartja a talajvízből történő mélybeszivárgást, miközben a talajvíztartó utánpótlódása a minimálisra csökkent. Változatlan csapadékviszonyok és a rétegvíztermelés fenntartása mellett további talajvízszint süllyedések várhatók, amelyek mérséklésére mesterséges utánpótlás jöhet csak szóba. 1. BEVEZETÉS A talaj- és rétegvizek elkülönítése a nemzetközi szakirodalomban nem található meg, ott általában felszín alatti vizekről van szó, legfeljebb a "sekély" felszín alatti víz fogalmát használják pontosabb mélységelhatárolás nélkül. Magyarországon a talajvíz fogalma elterjedt, de pontosan nálunk sem definiálható. Általában a törmelékes medenceüledékek felszín alatt található első vízrétegét nevezik így, amely általában szabadtükrű, de nem mindig és nem mindenütt. A 41
