A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VÖRÖS LAJOS–CSÁNYI BÉLA–V. BALOGH KATALIN–PRÉSING MÁTYÁS–PERÉNYI MIKLÓS: Ipari és kommunális szennyvizek hatása a Séd–Nádor vízrendszer élővilágára

bizonnyal magasabb ammónia-koncentrációkat képes tolerálni, mint a többi hazai hal. A Malom-csatornában a halfaunát az ammónia okozta mérgezések potenciálisan nem veszélyeztetik (1. ábra). 3.2. Az alámerült liinárnövényzet és a bentikus algák Az 1. mintavételi ponton a fenékig átlátszó vízben a mederfenék felületének kétharmada sűrű hínárállománnyal (Potamogeton pectínatus) borított, eközött előfordulnak a Cladophora glomerata szakállszerű fonalai is. A meder kavicsain vékony, egysejtű kovaalga-bevonat van. A Nádorcsatornában, a 2. ponton a Nitrokémia szennyvízbevezetése alatt nem találtunk hínárnövényeket és bentikus algákat, a parti köveken, vízbe lógó hajtásokon vastag baktériumbevonat (Beggiatoa alba) van. A 3. ponton nyomokban megjelentek a sekély, parszegélyi vízben a bevonatlakó algák, a domináns faj egy szennyvíztűrö fonalas kékmoszat, az Oscillatori chlorína volt. A mederben hínárnövényzet nincsen. A 6. ponttól kezd diverzebbé válni a bentikus algaközösség, és az itt már kizárólag iszapos mederben, fajgazdag, nagytestű kovamoszatokból álló epipelikus algaegyüttesek alakulnak ki. Az 1. mintavételi pontot kivéve, a Nádor-csatornában az átlátszatlan, zavaros vízben alámerült hínámövényzet nem tud kialakulni. A Malom-csatomában az előzővel szemben egészen a 7a pontig van alámerült hínámövényzet a mederben. A Mezőföldön, az iszapos mederben megnő a zavarosság, az árnyékolás miatt nincs számottevő szubmerz vegetáció a 8a pont térségében. Az 1. ponthoz képest a további mintavételi helyeken a bentikus algaegyüttesek gazdagodnak, mindvégig a kovamoszatok a legtömegesebbek. 3 .3. A fitoplankton A Veszprémi sédnek, a gyorsfolyású patakokra jellemzően nincs valódi planktonja, a bevonatból és az üledékből besodródott kovamoszatokat találtunk kis faj- és egyedszámban a vízmintákban. 1994 szeptember 1.-én a 2. mintavételi ponton alapvetően megváltozott a helyzet. A Nitrokémia utótározójából rendkívül nagytömegű alga jutott be a Nádor-csatornába, de ezt a tömeget gyakorlatilag egyetlen szervezet az Euglena pisciformis tette ki. Másképpen fogalmazva a fitoplankton diverzitása ezen a ponton nullához közelitett. Ez az állapot az 5. mintavételi pontig megmaradt, a 6. ponton viszont a Péti Nitrogénművek tározótavaiból bekerült gazdag algailóra 452