A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VÖRÖS LAJOS–CSÁNYI BÉLA–V. BALOGH KATALIN–PRÉSING MÁTYÁS–PERÉNYI MIKLÓS: Ipari és kommunális szennyvizek hatása a Séd–Nádor vízrendszer élővilágára

megnövelte a fajszámot. Megjelentek a planktonikus kékalgák, kovaalgák és zöldalgák is a vizben. A vízfolyás további szakaszán ez a kép még diverzebbé vált. Szeptember 21.-én a 2. ponton a fitoplankton biomassza nem nőtt meg ugrásszerűen, de a 2. és 5. pontok között a diverzitás ebben az estben is extrémen alacsony volt (2-5 faj). A 6. ponttól kezdve a hosszelvény mentén a diverzitás jelentősen megnőtt. A Malom-csatornában a fitoplankton fajszáma a folyásirányban monoton, kétszeres-háromszoros mértékű, növekedést mutatott. Emellett a fitoplankton biomassza is jelentősen megnőtt a síkvidéki szakaszon. 3.4. A:rizi.makroszkópikus gerinctelen élőlényegyüttesek A mintavételiek során összesen 42 taxon jelenlétét mutattunk ki. A Nádor-csatornában kimutatott élőlényegyüttes a szennyvízzel terhelt szelvényekben elsősorban a Chironomus plumosus csoportba tartozó árvaszúnyog-lárvákból áll, illetve azokból a vízipoloska taxonokból, amelyek légköri oxigént hasznosítanak, tehát nem kötődnek szorosan a vízi élettérhez. A Coríxida-taxonok közül a Sigara falleni, S. dorsalis és a S. nigrolíneata valamint a nagytermetű Hesperocorixa linnei érdemel említést. Egyéb poloska-félék is előkerültek néhány helyről (Peremarton és Székesfehérvár alatt), így például a Notonecta virídis, a Ranatra lineáris és az Ilyocorís cimicoides, amelyek mind ragadozó életmódot folytatnak, s az eutróf vizekben közönséges előfordulásüak. Jellemző az Ollgochaeta-osztály taxonjainak (kevéssertéjű gyűrűsférgek) gyakorisága is, amelyek szintén a nagymértékű szervesanyag-terhelést indikálják. Alkalomszerűen különféle vizibogár-fajok is előkerültek, amelyek a poloska-félékhez hasonló éltmódot folytatnak (atmoszférikus oxigén, ragadozó táplálkozás). A Malom-csatorna, mint összehasonlítható vízfolyás már olyan gerinctelen állatokat is tartalmazott, amelyek az országban ugyan nem ritkák, a Nádor-csatornából azonban hiányoznak a szennyezettség miatt. Kiemelkedő a szitakötök lárváinak jelenléte. A puhatestűek közül a Nádor-csatornából csupán a szervesanyagterhelést indikáló balogcsiga, a Physella acuta volt jelen. Ezzel szemben a Malom-csatornában 9 élő vízicsiga-fajt találtunk. A makroszkopikus gerinctelen élőlényegyüttesekre alapozott vizminősítő eljárás szerint a legszennyezettebb hely a Balatonfűzfői (V.B osztály) és a Papkeszi szennyvíz-bevezetés (V.A osztály) alatti szelvény volt. Figyelemre méltó, hogy Székesfehérvár alatt és Örspuszta térségében a 453