A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - VÖRÖS LAJOS–CSÁNYI BÉLA–V. BALOGH KATALIN–PRÉSING MÁTYÁS–PERÉNYI MIKLÓS: Ipari és kommunális szennyvizek hatása a Séd–Nádor vízrendszer élővilágára
számottevően meghaladó megismerése fontos és kellőképpen nem akceptált feladata a magyar hidrobiológiának. Minderre azért is égetően szükség van. hogy ezek a biotópok az állóvizekkel együtt súlyuknak megfelelően integrálhatók legyenek a nemzeti biodiverzitás-megőrzési stratégiába (1). A hazai kisebb folyóvizek egyik jellegzetes képviselője a Séd-NádorMalom-csatorna vízrendszer amelynek Nádor-csatorna nevű ágát Királyszentistván és Sárszentmihály közötti szakaszon jelentős kommunális és ipari szennyvízterhelés éri. Ezek hatásainak megismerésére 1994 augusztusában és szeptemberében Királyszentistván és Örspuszta között a Nádor-csatorna 9 mintavételi pontján és a vizsgált szakaszon szennyvízzel nem terhelt - ezért kontrollnak tekintett - Malom-csatorna 4 pontján felmértük a víz és a meder növény- és állatvilágát. A vizsgálatok kiterjedtek a mikroszkópos és a makroszkópos élőlényekre, a baktériumoktól a gerincesekig. Külön figyelmet szenteltünk a Nádor-csatornát érö ammóniaszennyezés potenciális toxikus hatásainak a felmérésére. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. MintavélelLhelyek Az 1994 augusztusában és szeptemberében történt mintavételek helye megegyezett a vízrendszeren végzett egyéb vizsgálatokéval (Ugyanebben a kötetben lásd: 10). 2.2. A szabad ammónia megliatáiozása A GF/C üvegrost filteren szűrt mintákból a szabad és ionos formában lévő ammónia (NH3 + NH4 +) koncentrációját indofenolkék módszerrel határoztuk meg (2). A helyszínen mért hőmérsékleti, pH és ammónia koncentráció értékekből kiszámítottuk ki a víz szabad ammónia koncentrációját (3). 2.3. Az _élölényegyülfesek vizsgálata. A fitoplankton tömegének és összetételének mikroszkópos vizsgálatára a vízmintákat Lugol-oldattal konzerváltuk és fordított planktonmikroszkóppal (8) határoztuk meg az egyes taxonok abundanciáját. A fitobentosz qualitativ vizsgálatához a meder felszínéről, a parti kövekről és az alámerült növényzet felületéről gyűjtöttünk mintákat, amelyeket élő és formaiinnal rögzített állapotban is átvizsgáltunk. A vízi makroszkopikus gerinctelen szervezetek faunisztikai felméréséhez az Angliában kidolgozott szabvány gyűjtési eljárást használtuk. 449
