A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - LÁZÁR MIKLÓS–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: Jégjelenségek, jégvédekezés az Alsó-Tisza vidékén
következtében a pillér környéki káros kimaródások és medermélyülési probléma mellett a pillér jég általi veszélyeztetésével is szembe találjuk magunkat). 2.1 Maros torkolat fölötti kanyarulat (176.4-180.2 fkm) A 200 m középvíz mederszélesség 140 m-re tölcsérszerűen szükül 350 m-re lerövidül a kanyarulati sugár. Ezáltal rendszeresen hamar megáll sokszor torlódva a jég. 3/ Saséri sarok: (199,1-203.5 fkm) Túlfejlett 250 m-re lerövidült sugarú kanyarulat a hajózás szempontjából is veszélyes, egyúttal a jégmegállás és torlódás számára kedvező hely. 4.1 Ányási sarok (209,6-211.3 fkm) Túfejlett 380 m-re lerövidült sugarú kanyarulat a hajózás szempontjából is veszélyes, egyúttal a jégmegállás és torlódás számára kedvező hely. 5.1 Csanyteleki sarok . ( 222.5-225.0 fkm) Túlfejlett 250 m-re lerövidült sugarú kanyarulat a hajózás szempontjából is veszélyes, egyúttal a jégmegállás és torlódás számára kedvező hely. 6/ Hármas Körös torkolat környéke: ( 242.2-244,7 fkm) A torkolattal szembeni porond jégmegállásra alkalmas a feltorlódott részben álló jég miatt a Körösből a jég nem képes kijutni. A Maros veszélyes szakaszai 1V Ferencszállási kanyarulatpár (13-17 fkm) Árvízvédelmi szempontból is veszélyes, jégtorlódásra hajlamos szakasz (1968/69, 1981/82 telén) helyi visszaduzzasztás volt több m-es vízállás emelkedést okozva a leszűkült meder miatt. 2.1 Magyar-román határszakaszon (25-50 fkm) 417
