A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - LÁZÁR MIKLÓS–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: Jégjelenségek, jégvédekezés az Alsó-Tisza vidékén

A szabályozatlan kis víznél a parti és középzátonyok, szigetek miatt több ágra szakadt mederben a jégmegállás és torlaszképződés, jégtömeg felhalmozódás és visszaduzzasztás gyakori. Végezetül néhány tömör következtetést és javaslatot teszünk. - A jégfigyelés és adatfeldolgozás módszereit a gyakorló mérnök számára (tervezés, üzemeltetés) folyamatosan használható formájúvá kell tenni, korszerűsíteni. A parti megfigyelést légi fényképezéssel kontrolálni célszerű, a megfigyelések hosszszelvényszerü feldolgozását kell megoldani. - A vízlépcsők hatása különösen (a törökbecsei téli felvízszabályozás és a felvizi böge jégtörése) a magyar szakaszon is érvényesül, így a tényleges megfigyelések ellentmondóak a duzzasztó üzembehelyezése előtt készült tanulmányok megállapításával. A duzzasztás hatásának további elemzését kitüntetett figyelemmel kell napirendre tűzni. - Különösen ha a hajózás szempontjai erőteljesebben előtérbe kerülnek a jégmegállásra veszélyes szakaszok, folyószabályozási módszerrel való kezelését szükséges megoldani ezek közül a Tiszán elsősorban a Maros torok és az alatta lévő 3 km, valamint a Saséri, Ányási, Csanyteleki sarok rendezését és a Hármas Körös torok rögzítését kell beütemezni míg a Maroson a Ferencszállás környéki kanyarulatpárt. - A tiszai jégvédekezés végrehajtása során az igazgatóságok közötti egyeztetés igen fontos, és abban a ritka esetben ha az alsó szakasz a Duna, illetve a jugoszláv Tisza szakasz miatt nem fogadóképes (1984/85) a felsőbb szakaszok jégtörését igen kockázatos megkezdeni. Felhasznált irodalom: Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó 1982) Árvízvédelem (OVH 1987.) Jégviszonyok a Tisza magyar-jugoszláv közös érdekű szakaszán (ATIVIZIG tanulmány 1981) A Tisza folyó déli országhatártól-Csongrádig (159,6-253,8 fkm) terjedő szakaszának általános szabályozási terve (1982. ATIVIZIG) Általános szabályozási terv a Maros folyó 0 fkm-től 51,8 fkm-ig - torkolattól a határszelvényig - terjedő szakaszra (1977. ATIVIZIG) 418