A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - LÁZÁR MIKLÓS–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: Jégjelenségek, jégvédekezés az Alsó-Tisza vidékén
Átlagos jégelőfordulások az Alsó-Tiszán (1895/96-1971/75, 1975/76-1994/95) Sajnos a Marosra az észlelési adatok inhomogenitása miatt még ennyire megbízható feldolgozást sem tudtunk eddig készíteni. A Maros-Tisza kapcsolat elemzése érdekében ennek pótlásával foglalkozni fogunk. Az adatszerű elemzést jól egészítheti ki a folyószabályozó hajóút kezelő, hajós szakembereknek a megfigyelései a jeges időszakok alatt, t.i. a jégmegállás jégtorlódás szempontjából veszélyes folyószakaszok vizsgálata. Az Alsó-Tiszán ezek a szakaszok: 1/ Szegedi É-i hid-Maros torkolat közötti szakasz (174-177 fkm) A Maros torkolati osztómű kedvezőtlen kialakítása miatt és az alatta lévő 3 km-es elmaradt szabályozás miatt a középvizi folyómeder szétesett, kiszélesedett. A két folyó külön sávban folyik. A Marosból érkező jég nem terelődik át a jobb parti sodorvonalba, hanem egyenesen a híd pillér felé tart. (A pillér elhelyezést megelőző modell kísérletnél a tervezett szabályozást, mely azóta sem valósult meg, mint meglévőt vették figyelembe, az elmaradt szabályozási munka 416
