A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - BAROSS KÁROLY–PETRŐCZ BÁLINT: A Duna szigetközi szakaszának árvízvédelmi helyzetértékelése a „C” változat hatásainak figyelembevételével

3.2 A "C" változat üzembehelvezése óta levonult árvizek ismertetése A "C" változat árvízvédekezésre gyakorolt kedvezőtlen hatását a Duna elterelése óta levonult árhullámok is igazolják. 1992. novemberébe

n a Duna vízgyűjtőjén, Pozsony felett hullott nagy mennyiségű csapadék hatására árhullám alakult ki. Az árhullám Pozsony alatti levonulását befolyásolta az érkező víztömegnek a dunacsúnyi duzzasztó által történő megosztása ill. a Bősi erőmű üzemeltetése. November hónapban ez volt az eddig előforduló legnagyobb árhullám, mely természetes viszonyok esetén Dunaremeténél 590 cm-es (5400 m3/s) vízállást okozott volna, a 424 cm (2250 m3/s) vízállással szemben. Az előállt helyzet az EDUV1Z1G részéről a szokásos árvízvédekezési feladatokon túl egyéb intézkedéseket is igényelt. Az építés alatt álló árvízkapu 3 tábláját elsodorta a víz, melyből kettőt magyarországi területen rögzíteni kellett. A "C" változat üzemeltetési rendjéről való tájékoztatás hiányában nagy volt a bizonytalanság. Szigetközben a vízmegosztás miatt (3150 m3/s Bős, 2250 m3/s Duna) kialakult alacsonyabb vízállás egy új, a nagybajcsi mértékadó vízmérce kijelölését tette szükségessé. 1993. júliusába

n a lehullott csapadékok hatására a Duna mederteltsége az átlagos fölé emelkedett (3000 m3/s körül). Az árhullám július 22-23-án a Duna szigetközi szakaszán jelentett I. fokú árvízvédelmi készültséget. A "C" változat műtárgyaival megosztott vízmennyiség a Duna főmedrében 458 cm-es (2650 m3/s) vízállást alakított ki Dunaremeténél. Az érkező vízhozamot a szlovák Fél nem volt képes az üzem vízcsatomán levezetni, így megosztotta azt a főmeder és az üzemvízcsatoma között. 1993. július 18-án a déli órákban, előzetes értesítés nélkül megnyitották a dunacsúnyi árapasztó műtárgy nyilasait, amelyen keresztül az eddigi 350 m3/s vízhozam estére már 1600 m3/s-ot is meghaladta. Ekkor a pozsonyi vízhozam 3200 m3/s volt. A szlovák Fél a főmeder felé július 19-én jelentősen, 750 m3/s-ra mérsékelte a vízhozamot, majd 21-én reggelre ismételten 1600 m3/s értékre növelte. A drasztikus vízhozamváltozások következtében a hullámtéri ágrendszerekben jelentős rongálódások keletkeztek. 1994. áprilisába

n a Duna vízgyűjtőjén lehullott, összességében nagy mennyiségű csapadék hatására kialakult árhullám miatt, a szlovák oldali árapasztó műtárgyainak megnyitásával lehetett számolni. 1994. április 14-től Dunakilitinél a Vízügyi Igazgatóság megkezdte a vízállás 2 óránkénti észlelését. Az érkező vízmennyiség 366