A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - BAROSS KÁROLY–PETRŐCZ BÁLINT: A Duna szigetközi szakaszának árvízvédelmi helyzetértékelése a „C” változat hatásainak figyelembevételével

bizonytalansága miatt vízkormányzási beavatkozásokat kellett végrehajtani a szigetközi szakaszon. Az előzőleg elrendelt, a Lipóti Holt-Duna vízpótlását szolgáló Diesel üzemű szivattyúzást le kellett állítani, majd a szivattyúkat a hullámtérből kimenteni. A hullámtéri ágrendszer müveiben több helyen rongálódások történtek. A fent leírt árvízvédelmi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a magyar Fél az üzembehelyezett "C" változat műtárgyainak üzemelési rendjét nem ismeri, így az árvizek levezetése a korábbiaknál több bizonytalansági tényezőt tartalmaz. Előrejelzés hiányában csak a bekövetkezett változásokat tudják rögzíteni és annak megfelelően a védekezést módosítani. A többször kért adatcseréből csak a reggeli vízszétosztásról és a napközben végrehajtott vizkormányzási beavatkozásról utólag kap a magyar Fél tájékoztatást, így kiszolgáltatott helyzetbe került a vízkárelhárítási tevékenység végzése a Duna szigetközi felső szakaszán. A hirtelen megemelkedő ill. a nagyon gyors apadás következtében a partokban, a szabályozási művekben jelentős rongálódások keletkeznek. A Duna medrében lecsökkent, tartósan kicsi vízhozam a meder elfajulásán felül megindította a növényzet elburjánzását is, ami gyorsan folytatódik, összességében a Duna meder vízszállító képességét csökkenti. « A vizszétosztásból adódóan az árvizek a Duna felső szakaszán mintegy 1,0 m-rel alacsonyabban vonulnának le, de az aljnövényzet elhatalmasodásával ez az elvi csökkenés akár az árvízszint elérését, a növényzet növekedésével pedig annak 0,5 m-es növekedésével is számolni lehet. A probléma megoldására mielőbbi megoldás szükséges, mert egy Bősi erőmű havaria esetén a 10600 m3/s vízhozam ma is megjelenhet a Duna mederben, s ennek kártétel nélküli levezetésére előzetes beavatkozások szükségesek a hullámtéren. A "C" változat az alvízcsatoma torkolata alatti Duna-szakasz árvízvédelmi helyzetét alapvetően nem változtatta meg - a teljes vízhozam a Duna 1811 fl<m-nél visszakerül a folyóba - de az árhullámok hevessége és tartóssága a Bősi erőmű üzemrendjétöl is függ4. A SZIGETKÖZI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Az árvíz által veszélyeztetett területek árvízvédelmi helyzetének javítására, az árvízvédelmi problémák megoldására az igazgatóság fejlesztési tervet dolgozott ki. 367