A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - MAJOR PÁL: A talajvízszint-süllyedés megítélése a talajvízháztartási-mélység függvényének alapján. Az erdők szerepe a talajvízszintek alakulásában
- Általában a fák evapotranspirációja nagyobb, mint ugyanazon a helyen lévő más növényzeté. - Az erdő hatásának nyilvánvaló következménye, hogy mivel kisebb az utánpótlás a talajvíz felé, ez a talajvíz felszínének lesüllyedését eredményezi. Az alábbi néhány példa is rávilágít arra, hogy az erdő alatt mélyebb a talajvíz szintje ( első szám ), mint a szomszédságában lévő nem erdős területek alatt ( második szám ). Az adatok méterben. Erdő a Néva völgyében 3,0 0,5 A Pavlovszki obszervatórium erdeje. Leningrádtól 30 km-re 2,5 0,5-0,7 Voronyezsi erdők ( 60-80 éves ) 15,0 4,4 17,0 8,5 Herszoni fekete erdő 14 II Hazai példáink közül hármat szeretnék megemlíteni: - A VITUKI Komlósi Imre kísérleti telepéről közöltünk már korábban adatokat [6], amelyek közül a párolgási adatok időnként meghaladták a csapadékét. Ez nyilván csak úgy volt lehetséges, hogy az erdő felé irányuló szivárgás pótlást jelentett a párolgás számára. Egyébként a [5] hivatkozás alatti hozzászólásunkban közöltük a telep körüli erdő talajvízrétegvonalas térképét, amely világosan mutatja az erdő felé történő szivárgás tényét, amelyet a maximálisan 1-1,5 m-es, erdő alatti talajvízszint süllyedés idézett elő. Ide tartozik még,hogy a telep erdejében, az erdőgazdálkodás következtében történt fakitermelés tisztásainak területén, a fakitermelés mindig a talajvízszint emelkedésével járt együtt. - A telepen, magában álló fák vizsgálatakor, napi talajvízszint ingadozásokat regisztráltunk a transpirációs nyári periódusokban. A napi ingadozások mértéke növekedett a fa és a potenciális párolgási lehetőség növekedésével. Az egyedül álló fák úgy viselkedtek, mint a nem-permanens szivattyúk, amelyek a nap folyamán fokozódó intenzitással depressziós tölcsért létesítettek, míg este felé, a párolgás csökkenésével megkezdődött a depressziós tölcsér visszatöltődése. - Ha;Tnadik példaként, jól megfigyelhetjük, a Duna-Tisza közén máshol is, például az Ásotthalom környéki erdőfoltok feltűnő egybeesését, a talajvíz terep alatti mélységét ábrázoló, a környezethez képest mélyebb talajvízszinteket jelző foltokkal. 2.2 Az erdő életkorának, tömegének hatása a tényleges párolgás alakulására A telepi u n. kútcsoportos adatfeldolgozással számszerűen határozhattuk meg, a kútcsoport által kijelölt területen, mind a tényleges beszivárgás, mind a talajvízből történő párolgás értékét, egy észlelési időintervallum sorozatára is, de számítható ezzel a módszerrel a tényleges párolgás értéke is. így ha a kútcsoport által kijelölt terület egy erdő területe, úgy meghatározható az erdő területén a tényleges párolgás értéke is [6], Szerencsésnek mondható, hogy az észlelési időszak 1954 és 1972 között egy olyan, viszonylag homogén meteorológiai adottságú időszakot jelentett, amelyeken belül, legalább nagy vonalakban az erdőben végzett számítások olyan változásokat határozhattak meg, amelyek ténylegesen elsősorban az erdő és nem a meteorológiai trend változásának a hatását tükrözték, hiszen jól tudjuk, hogy 1954 előtt és 1972 után egy alacsony talajvízállású időszak fejeződött be, illetve kezdődött el. A számítások 1954 és 1972 között növekvő, tényleges evapotranspirációs értékeket eredményeztek. Megítélésünk szerint, ez a növekedés, az adott időszakban azért következett 33
