A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - DÉRI JÓZSEF: A Duna és a Tisza jégviszonyai
A Duna magyar és közös érdekű magyar-jugoszláv szakaszán olyan kicsi a meder esése, hogy a jég nagy zajlás-sürüség esetén /az évek 20-40 %-ában/ csak torlódva képes levonulni. Tekintettel arra, hogy a meder-esés szabályozása /növelése/ az utóbbi két évszázadban végrehajtott kanyarulatát metszésekkel gyakorlatilag befejezódött, és további átvágásokra és szabályozásra nincs nagyon mód, számolni kell a kedvezőtlen medermorfolőgiai adottságokhoz kapcsolódó maradandó jégvédekezési kockázattal. A jégrombolással történő magyar-jugoszláv jégvédekezés helyzetét befolyásolhatja és korlátozhatja az alsóbb Dunaszakaszon megépült Vaskapu vízerőmű, amely a felsőbb folyamszakaszon megbontott jég levonulását korlátozhatja. A Dun a Komárom és Mohács közötti szakaszára vonatkozó állójégelőfordulás változási hatásvizsgálat eredményei (1. táblázat) alapján megállapítható, hogy folyamszabályozással 18-22 %-os kockázati szint-csökkentés érhető el. Jégrombolással 28-30 %-os kockázati szint-csökkenés érhető el. A vizsgált szakaszon a maradó kockázat /41-42 %/ csökkentése a Mohács alatti külföldi folyamszabályozással, és a közös érdekű szakaszon végzett jégrombolással érhető el. 330
