A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - DÉRI JÓZSEF: A Duna és a Tisza jégviszonyai

Álló jégtakaró és iéqtorlódás kialakulásával kapcsolatos . kockázat-csökkenés és a maradó kockázat a Duna Komárom és Mohács közötti szakaszán Vizsgált folyamszakasz észlelőhelyei Kockázat csökkenés /x/. % Maradó Kockázati szint, % Vizsgált folyamszakasz észlelőhelyei Folyamszabályo- Jégrombolászással lássál 1900-1959 1959-1990 Maradó Kockázati szint, % Komárom 0 0 21 Esztergom 5 5 21 Budapest 18 12 23 Dunaűjváros 22 12 24 Paks 2 30 32 Baja 0 28 42 Mohács 0 20 41* Megjegyzés: /x/ A korábbi vizsgálati évtizedekhez viszonyítva az állójég-megjelenés valószínűsége alapján. A jeges árvízveszély csökkentésével kapcsolatos biztonsági tényezők közé tartozik a felkészülési idő növekedése. A jégtöróhajók alkalmazásaival számottevően csökkenthető a jégbeállási sebesség, rövidíthető a jégtakaróval borított folyó hossza, és növelhető a felsőbb folyószakaszon a védekezés biztonságát szolgáló felkészülési idő. Célszerű összehasonlítani a jégtörőhajók alkalmazása előtti és utáni években kialakult jégbeállási sebességeket (6). Az alábbi 2. táblázatba

n a folyami jégtörés alkalmazása előtti és utáni 5-5 jellegzetes téli időszak jégbeállási sebesség adatai hasonlíthatók össze. 331