A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - KÁROLYI ZOLTÁN: A folyószabályozás koncepciójának újrafogalmazása

1987. évi árszinten számított összeg Szakágazat 1987 1994 változás % Árvízvédelem Folyó és tószab Belvízrendezés Vízrendezés Vízrajzi hálózat feji. Vízpótló létesítm. Hírközlés Védelmi eszközök Egyéb vizkárelh. 414 141 397 97 29 107 34 22 20 217 61 112 37 18 11 31 28 0 - 48 % - 57 % - 72 % - 62 % - 38 % - 90 % - 9% + 27 % Összesen: 1261 516 -59 % A fenti számok igazolják azt az érzést, kialakult véleményt, hogy a vízkárelhárítás egészéhez hasonlóan a folyószabályozás is lényegesen csökkenő pénzügyi keretekkel tud gazdálkodni, feladatait egyre csökkenő mértékben képes megoldani. Az előbb bemutatotthoz hasonló a helyzet a fenntartás, üzemelés területén is, és talán még nehezebb a helyzet a további teendőket megalapozó kutatási, műszaki fejlesztési munkák területén. A vázolt helyzetben felmerül a kérdés, hogy mit lehet, vagy mit kell tenni? Az egyik lehetséges válasz az, hogy minden esztendőben a költségvetés készítése időszakában fel kell támi a valós helyzetet és meg kell tervezni az igényeket. A másik lehetséges út az lehet, hogy végig gondoljuk, mit lehet tenni a források csökkenése esetében, és fel kell vázolni, hogy ennek mi lesz a következménye. 4. A FOLYÓSZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Egy adott folyószakaszon a szabályozási beavatkozás a legritkább esetben történik egy cél érdekében. Emiatt elengedhetetlen, hogy az egyes érdekeket össze kell hangolni, vagy megfelelő kompromisszumot kell létrehozni. Számolni kell azzal is, hogy ha valamilyen érdeket nem lehet kielégíteni, akkor könnyen valamilyen kár keletkezik. Ebben az esetben felmerülhet a kár elhárítása, vagy pótlása, amelyre számos külföldi példa van. Pl.: élőhely megszűnése esetében azt máshol próbálják meg pótolni. 312