A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására

nala Dunaharaszti és Tatárszentgycrgy Között keresztezi. A me­der kaviccsal, majd honokkal töltődött fel. ) A felső futóhomok képződése főleg a dunai homokból való kifu­vás réven, mai klimáhkat megelőző szárazabb időszakban A'.ogj'o­ró kor/ történt. A futóhomok szemnagyságának finomodása Ny-rcl K-felé, a homok szállitásánek irányét mutatja.A csatorna kivi­telezése szempontjából lényeges szemszerkezet, vizáteresztőké­pesség és a rézsüképződés hajlásszögének vizsgálatát az Orsz á­gos öntözésügyi Hivatal laboratóriumába n 150 mintán végezték el, a többi kőzetminta viszont a háború alatt elpusztult /lű/. A magas szinten kidolgozott és esztétikai élményt is nyújtó hált z-féle földtani szelvény alapadatain kivül Dunaharasztiban a tervezett két műtárgy helyén 1946-ban még 6 fúrás mélyült. A kőzetminták értékelésére Sümeghy Józse f, a iÁagyar Állani Föld­tani Intézet aligazgatója kapott megbizást. A fúrások mélysége 14,50 és 20 m között változott, a talajvizet a felszin alatt 1,60 és 5,40 m között lehetett megállapítani. Kegyedkori iip­ződménynek Süme/zh y kizárólag a felső 5-6 m vastag kavicsos ré­teget minősitette, raig az alatta következő agyagos -üledéket már pannonnak tekintette és benne 5-6°-os DE-i iránya dőlést is mért /ll/. Jolánkai Gyul a a csatornát érintő meteorológiai viszonyok ér­tékeléséhez a kecskeméti állomás adatait használta fel. Vizs­gálta a vizszükséglet pótlásának megoldását is és ugy látta, hogy ez egyrészt a Dunából szivattyúzással, másrészt a Zagyva felső szakaszán, illetve mellékvisfolyásán létesitendő' víztáro­zással oldható meg. Az épitkezéshez és a csatorna üzemeltetéséhez szükséges ener­gia mennyiségről Froimer Józse f közöl költség-előirányzatta 1 kiegészitett tervet. A csatorna kiképzéséről Jolánkai Gyula állitott össze olyan tanulmányt, amelyben a szelvény mérete, a part védelme, a csatorna tömitése és a hajózási űrszelvény ki­alakitása szerepel. Jól kiegészitette az épités tervét a Kecs­kemét közelében, a Kagynyiri erdőben berendezett talajviz­saint-süllyesztés hatásának megfigyelése. Itt 40 csőkutban és 115 nyilt kutatógödörben figyelték a taiajviz változását azért, hogy megállapitsák a mélybe.vágás hatását a taiajviz alakulásá­288

Next

/
Thumbnails
Contents