A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására

dották meg. A tervezési munka 1944 végén ismét megszakadt, a következő években tovább folytatódott a munka. de 1. ábra. A Duna-Tisza-csatorna hossz-szelvénye /1946/ Dunaharaszti és Ökécske között ' A földtani vizsgálatokat '.íiháltz Istvá

n intézeti tanár végezte a kijelölt nyomvonal mentén. A földtani szelvény szerkesztéshez az 1942., 1943. és az 1944. évi fúrások feldolgozott rétegsorát használta fel. Ebben a munkában segitségére volt K

erekes Józse

f, líarzsó Lajo

s és Bárány Istvá

n a Ll. kir. Földta ni Intézetből, valamint Molnár Sándo

r s. mérnök. A kutatófúrások mélysége általában a 10 m-t, néhol a 15-22 m-t is elérte, egymás közötti távolságuk pedig 100 n és 1 km között változott. A véglegesnek tekintett 106 km hosszú csatorna nyomvonala két nagy földtani egységet szel át, a keleti homokhátságot és nyugaton a Duna régi völgysikját /2. ábra/. A földtani szelvény amtfctja, hogy a feltárt mélységig negyedidőszaki laza törmelékes üledékek fejlődtek ki, s ezek korát Z

ólyomi Bálin

t pollenvizsgálatokkal igazolta. A szelvényből kiadódik,hogy a nagy Duna-meder az erór—

L'-'"zics időszakban jött lét2. ábra. Tervezett nyomvonalak re, s azt a csatorna voJELMAGYARAZAT; | 106^1 totori ingtnvr&itú _ La^pl-HoUuyN^mafSTtcHffjö fiafcricst*""~ 287