A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására
A csatorna épitése iránt 1921-benr egy francia cég érdeklődött 1 és opciót is kapott, amiről 1928-ban lemondott. Ez idő tájt egy angol pénzcsoport tett ajánlatot a csatorna épitésére, a harmincas évek elején pedig belga részről mutattak érdeklődést, természetesen eredmény nélkül /I2/. A gazdasági válság idején a kormány nen tudott a csatorna létesítésével foglalkozni, de néhány vizimérnök igyekezett azt napirenden tartani. így Rohringer Sándo r 1929-ben és 1931- ben tartott előadásában a nyomvonal tanulmányozását sürgette. Időközben Sajó Elemé r emlékiratot nyújtott át a fcldmivelésügyi miniszternek, amelyben a csatorna fontosságára hivta fel a figyelmet, majd 1933-ban ujabb tanulmányt állitott össze, de ekkorára minden munkálatot és hitelkeretet megszüntettek. Némi reményt jelentett Kállay Mikló s miniszteri kinevezése,s az akkor benyújtott tanulmány Gömbös Gyul a miniszterelnökhöz is eljutott, aki szükségesnek itélte meg a csatorna megvalósítását, csak éppen akkor nem tartotta időszerűnek/10/. 3. A VÍGLEGES TEHV KIDOLGOZÁSA Sajó Elemé r korai halála /1934/ és Kállay Kikló s távozása ismét holtpontra juttatta a csatorna ügyét. Előrelépés akkor töi?tént, amikor Bánffy Dánie l földmlvelésügyi miniszter biztosította a pénzügyi fedezetet és elrendelte a megkezdett munka befejezését és az általános ter v elkészitését. Eallóssy Ferenc vezetésével 1942. szeptember 17-én indultak meg a munkálatok a XI.-XI. jeltf vonal mentén. A tervezők a nyomvonal pontos ri%zitésénél 3 fő követelményt támasztottak: 1. a csatorna vizszinének lehetőleg egybeesése a közepes talajvizszinnel, 2. a Soroksári Duna-ágból kiágazó csatornaszakasz vizszine egyezzen a Duna-ág vizszinével és 3. a csatorna lehetőleg egyforma magas vizlépcsó'kkel legyen megépithető. A csatorna kezdő szakaszát Taksony és Dunaharaszti közé helyezték át és ezzel a második követelmény teljesithető volt. A csatorna nyomvonalkeresését légifelvételek, a színezett rétegvonalas térképek pedig a bögék és a zsilipek kijelölését segitették. Több helyen gondot jelentett a talajvizssin és a csatorna vizszinének egyeztetése. A tervezett 9 v-izlépcsőb&'l 6 esett a Kecskemét és a Tisza közötti szakaszra, s ez utóbbit két zsiliptipussal ol+ Lampl-Hallóssy-féle szelvény Dunaharaszti és Őkécske között 286
