A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására

Soroksári Duna-ág alsó torkolatától kiinduló magasvezetésü csatorna Csongrádnál érte volna el a Tiszát. 3ddig is, de még jó ideig a csatorna létesitésének legfőbb akadálya az volt, hogy a Tiszához való kapcsolódás pontja /Szcinok, Csongrád, Szeged/ és a vizvalaszton való athaladas eltérő módja /magasvezetéssel vagy mélybevágással/ képezte oly mértékben a vita tárgyát, hogy abban megegyezés soha nem jött létre. Mindemellett néha anyagi korlátja is volt a megvalósításnak. Kémetország eredményes csatornaépítő tevékenységét látva,1898ban ismét az állam vette kézbe a csatorna épitésének ügyét és a Kereskedelemügyi Minisztériu

m erre a célra csatornatervező ki rendeltséget állitott fel. Ez a szerv azután részletes felvételeket, megfigyeléseket és fúrásokat végzett, majd közgazdasági tanulmányok alapján több terv-változatot dolgozott ki és azt kiadványban adta közre /l/. A továbbiakban ez képezte a tárgyalás és a vita anyagát. Mivel Kossuth Feren

c kereskedelemügyi miniszter a megfelelő támogatást nem kapta meg, ezért a csatorna épitését levette a napirendről. A mélybevágásu csongrádi vonal mellett szállt sikra BoKdánfy Ödö

n 1906-ban, Kvassay Jen

ő pedig 1907-ben a szolnoki vonalr a tett javaslatot. Kossuth Ferenc utóda Hieronymi Károl

y meg akarta valósitani a csatornát, de korai halála /19II/, majd az első világháború kitörése megakadályozta a kivitelezést. Rövid ideig működött 1919-ben a Földmivelésügyi Minisztériumo

n belül kevés eredménnyel a Duna-Tisza-Csatorna Épitési Igazgatóság. A félbehagyott munkát az Olasz-Ma/ayar Ban

k saját költségén folytatta és tervet készitett a Dunaharaszti és Csongrád k'jzötti mélybevágásu, vizierő kihasználásra és öntözésre alkalmas csatornára. A Foldnivelésügyi Minisztériu

m 1920-ban ismét folytatni kivánta>munkát és felállitotta a "Duna-Tisza-csatorna előmunkálatainak m. kir. vezetőségét". Feladata volt a korábbi kutatásokat, vizsgálatokat ugy kiegészíteni, hogy annak alapján dönteni lehet majd a kivitelezés módjáról. A kutatást és az adatgyűjtést Zielinski Szilár

d műegyetemi tanár vezetés-ivei el is végezték /1921/, további intézkedés azonban ismét nem történt. 285