A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására

. . és az 184.3-ban kiadott "Mérnöki irányzatok" c. müvében részletesen ismertette /3/. A terv inegvalósitésára Vécsey Mi

kló

s szatmári főispán 1839-ben 91 aláiróval, élükön Széchenyi Istvánna

l, megalakitotta a "Duna-tiszai társaságot" azért,hogy elősegitse a kitűzött cél megvalósitását. A társaság jogait és kedvezményeit az 1840. évi XXXVIII. tc. biztositotta, s ennek megalkotásában Deák Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajo

s, Vécsey Mikló

s vett részt. Miután a megvalósitás módszere feletti vita elhúzódott, a csatorna épitésének szükségessége és sürgőssége elsikkadt. Ennek tulajdonitható, hogy az 1848. évi XXX. tc. a korábbi törvények vasutakra és a csatornákra vonatkozó részeit eltörölte. Emellett késett még Vásárhelyi Pá

l és a külföldiek /Clark, KLenze stb./ birálata is.Egyébként a társaság anyagi nehézségek miatt sen tudta volna a munkát megkezdeni. Hiába irta Szécheny

i a Jelenkorban, hogy "Keblemet pedig semmisem tágitaná annyira, mintha azon jó magyar képek, melyek a Duna-Tisza közt léthatók egy uj életet árasztó derék vizcsatorna mellett legnagyobb kéjjel éldelhetnék százszorta javitott vidékük minden előnyeit" /12/. 2. A 1ÍIKISZ2ÉHIDU0K IRÁNYÍTÓ SZEHSPE Sülönleges megoldást választott Foroszkay Igná

c mérnök tervében /1863/ a Duna és a Tisza összekötésére, amikor a Soroksári Duna-ágat a Ferenc-csatornához kapcsolva akart a Tiszához eljutni /I2/. Határozott formában a csatorna létesitésének gon dolata csak a kiegyezés után éledt fel ismét, amikor 1868 -ban Mikó Imr

e közmunka- és közlekedésügyi miniszter felség-fel terjesztésében sürgette a Duna-Tisza-csatorna létesitését is, mivel segitségével "a tiszántúli vidék az eddiginél sokkal olcsóbb áron szállithassa bő terményeit az ország kereskedelmi főpontjára, Pestre". A legcélszerűbbnek a Pest-Csongrád közötti csatorna nyomvonalat tartotta, amelynek müssaki tanulmányát is elkéssitette. Ugyancsak 1868-ban jelentkezett 3oros Frigye

s mérnök terveivel, s közülük a Pest-Kecskemét-Csongrád közötti magasvezetésü és mélybevégásu terve érdemel emlitést. Magasvezetésü tervének kivitelezése a fokozott vasutépités miatt hiusult meg. Több mint 25 év után Koltor Lászl

ó 1894-ben készitett egy tervet,amely a 284