A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - HORVÁTH VILMOS: Többcélú vízpótló és tájhasznosítási rendszer kialakítási lehetősége a Cserhát és környezetének vízvidékén

A 2.pontban megadott feltételek mellett 8 új tározó, és egy meglévő üzembeállítása válik lehetővé kb.30,0 mió m

s tározó térfogattal, összesen kb.235 m hidraulikus esés kihasználási lehetőséggel. Az 1.pontban vázolt feltételek esetén a víztermelés fajlagos költsége a 2-éhez képest kedvezőbben alakul, ami arra utal, hogy a tározók biztosította energia kihasználásban vannak Jobb és kevésbé Jó lehetőségek. A legkisebb vízszolgáltatási faJlagoB költség a tározók és a csúcsenergia termelés elmaradása esetén adódik, de ez esetben elveszik a tározók Járulékos hasznosítási lehetőségéből adódó gazdasági előny. A beépíthető villamos teljesítmény felső határa kb.2800 kW, amelyből valószínűsíthetően 2150 kW ki is használható 7,8 mió kWó előállításával. Ekkor az éjjeli árammal történő felszivattyúzás költségéhez képest 32 %-os csúcsenergia áramköltség visszatérülés érhető el. A nyerhető 38,6 millió m

3 nettó hasznosítható vízmennyiséggel kb.2000 ha halastó /7100 m'/ha viznorma, 3 x vízfelhasználás/ és L5000 ha öntözött terület /1600 m'/ha víznorma/ vízellátása oldható meg. A számítások csupán durva közelítésnek foghatók fel. A nyert számok azt mutatják, hogy a rendszer vízhasznosítási része önmagában - gazdasági tekintetben a Jelenlegi kondíciók mellett nem állja meg a helyét. Ezért a Jövedelmezőségi számításokat a vízhasznosítás, a terület- és tájhasznosítás együttesére szabad csak alapozni. /Az 1 m

5 víz költségénél feltételezett 0,0714 Jövedelmezőségi mutató természetesen önkényes, de egy ilyen Jellegű beruházástól valószínűsíthetően illuzórikus lenne tisztén a vízhasznosítástól Jobb Jövedelmezőséget elvárni/ . 274