A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - HORVÁTH VILMOS: Többcélú vízpótló és tájhasznosítási rendszer kialakítási lehetősége a Cserhát és környezetének vízvidékén

II. változat /Vác alatti vízkivétel/ A kiegészítő változat Vác alatti vízkivételre támaszkodik, amelynél az emeléBi magasság Jóval kevesebb /H

J=40 m/, mint a Verócemarosi vízkivétel esetében /H

#=Z00 m/. Ezért célszerűnek látBzik a Galgamácsa feletti GalgaLókos vízigényeket Verőcemaros felöl kielégíteni, az egyidejű csúcsenergia nyerés biztosításával, míg a Galgamácsa alatti vízigényeket Vác alatti vízkivételre alapozn i. Maga a vízválasztó magassága 100 m-re fekszik a Duna kiBvízszintJe felett, de egy - Kisnémedi térségébe települő - kb.4,0 km hosszúságú nyomóalagúttal, vagy gravitációs üzemi alagúttal 40,0 m statikus emelőmagassággal lehet uralni az átvezetést. Ebben a változatban két vízkivétellel működő vízátvezetés együttes vízhozamának első közelítési értékét valószínűsíthetően 3+6= 9,0 m'/s-ra érdemeB választani, ahol a 3,0 m'/s a Verőcemarosi, a 6,0 m'/s pedig a Vác alatti vízkivétel célszerű értéke. A helyzetet Jól szemlélteti, hogy az I.változatban feltételezett 6,0 m'/s-os Verőcemarosi vízkivétel energia igényével a Vác alatti vízkivétel esetében 9,0 m'/s-os, a fentiekben vázolt együttes vízkivételt lehet megva1ÓBÍtan 1. A vízátvezetés célszerű nyomvonala az 1985-ÖB Országos Vízgazdálkodási Keretterv-ben megadott nyomvonal, amely a Duna 1678 fkm szelvényébe helyezett vízkivételre /Gombás patak torkolata/ támaszkodik. A Duna-Tisza vízválasztón való átvezetés üzemvíz alagútjának kitorkollása Kisnémedi alatt a Némedi patakba történik. Ez a vízvezetési vonal lehetővé teszi, hogy Jelentős vízátvezetések jöjjenek létre a Szód-Rákos Rákos, Egres patakok felé, majd másodlagos emeléssel szükség szerint a Tápió, illetve a Szilas patakok felé. 275