A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - MOLNÁR BÉLA: A Duna-Tisza közi hátsági szikes tavak keletkezése, fejlődése, mai állapota és jövője

állapotukig, és mi várható a jövőben. 2. A DUNA-TISZA KÖZI HÁTSÁG FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE A hátságon a felszínen uralkodólag futóhomok és lösz van. Az utóbbi főleg D-en a bácskai területen és a Kecskemét-Kiskunfélegyháza közötti ÉNy - DK-i irányú sávban jelenik meg (1. ábra). < ^ *m >m *rm ^rTTm «DM 1• ábr

a: A Duna-Tisza köze földtani térképe és a semlyékek (mai és egykori tavi üledékképződési környezetek elterjedése). A térkép Magyarország 1:300 ezres méretarányú földtani térképe alapján készült, Balogh K. et al. 1956 (Molnár B. 1909). 1. Alluvium, 2. Nagy karbonáttartalmú ártéri üledék, 3. Szikes lösz, agyag és homok, 4. Futóhomok, 5. Löszös homok, 6. Típusos lösz, 7. Alluviális lösz, 8. Agyagos lösz, 9. Karbonátot tartalmazó semlyék, 10. A 2. ábra szelvényeinek helye. Kisebb foltokban azonban több helyen is előfordul. A futóhomok a Duna-völgyből származik, ahonnan az uralkodó ÉNy-i irányú szél 163