A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - GAJÁRSZKI GYŐZŐ–KLIMÓ ERZSÉBET: A Duna-Tisza közi hátság másodlagos vízkészlete

A szerzők elvégezték a fentiekben felsorolt tisztítóművek fontosabb működési jellemzőinek, illetve a tájegységen folyó mezőgazdasági hasznosítást célzó szennyvízkezelés jellemzőinek ismertetését és értékelését is. E munkarész, jelen tanulmány kereteit meghaladja. Nem érdemtelen azonban e munkából kiemelni az értékelés alapján levont következtetéseket. Következtetések Az V.tábláza

tban felsorolt települések tisztított szennyvizeinek felmérése alapján azok működéséről, a vízkészletek felhasználhatóságáról az alábbi következtetések vonhatók le. - A befogadóra, illetve a területre jellemző minőségi kifogás a tisztított szennyvizeknél (Nagykőröst kivéve) nem fordul elő. Ennek alapján a tisztított szennyvizek a területeken található vízfolyásokkal azonos minőségi elbírálás alá vonhatók. (Meg kell azonban említeni, hogy a vizsgált tájegység, a fő befogadó, a Tisza Szolnok alatti vízminőségi jellemzői alapján az V. kategóriába tartozik. Ebben a kategóriában több, öntözési szempontból fontos vízminőségi jellemzőre - pl. összes só, Na-tartalom - nincs határérték, egyebek vonatkozásában pedig a határértékek általában magasabbak, mint az öntözővízre előírtak.) - A tájegységen a jelenleg is hasznosítható tisztított, vagy részben tisztított szennyvíz mintegy 2000 ha szántóföldi terület vízellátását biztosítja. Ebből tényleges hasznosításra 1300 ha nagyságú területen kerülhetne sor, (840 ha Cegléden, 460 ha Kecskeméten). Szükséges azonban megemlíteni, hogy Cegléden a szennyvízhozam jelentős csökkenése miatt, még a 10 ha nagyságú - kb 100.000 m

3 befogadóképességű - előtározó teljes kihasználásával is csak kb 230 ha, a nélkül pedig 130 ha nagyságú terület vízellátása biztosítható. Ilymódon a jelenjegi öntözésfejlesztési lehetőség (lényegesebb tározás nélkül) 1.400 h

a. Az itt becsült adatok, természetesen a ténylegesen megöntözhető, nettó területre vonatkoznak. - A tájegységen a vízellátás a rétegvizekből történik. Becslés szerint mezőgazdasági hasznosítást befolyásoló kémiai minőségi kifogás ennek ellenére csupán Nagykőrösön valószínű a Na tartalom miatt. Természetesen az öntözővíz célű felhasználhatóság érdekében elvégzendő vízvizsgálatokat a tényleges felhasználás előtt minden telepnél szükséges elvégezni. Itt kell megjegyezni, hogy öntözési felhasználás szempontjából történő vízvizsgálatot még azoknál a településeknél sém végezték el eddig, ahol rendszeresen folyt, illetve folyik (Cegléd, Kecskemét) részben tisztított szennyvízzel történő öntözés. - A helyi szakemberek véleménye az, hogy a rétegvizek ilyen mértékű kitermelése a korábbi vízháztartási egyensúly megbomlását eredményezi a mélységi vizeknél. Ezért mindenképpen szorgalmazni kell a kitermelt vizekből származó másodlagos vízkészletek helybentartását. Erre megfelelő eszköz egyrészt az öntözés, de legalább ilyen jelentősége van a települések kertváros jellegű részeinél a szikkasztó területek kialakításának és üzemeltetésének. 150