A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - GAJÁRSZKI GYŐZŐ–KLIMÓ ERZSÉBET: A Duna-Tisza közi hátság másodlagos vízkészlete

ÖSSZEFOGLALÁS A szerzők az országos méretű vízkészlet-meghatározás keretében elvégezték a DunaTisza közi Hátság, szennyvízkibocsátásból származó, és mezőgazdasági célra hasznosítható másodlagos vízkészletének a felmérését. A felmérés alapján egyrészt, a jelenlegi állapot alapján figyelembevehető vízkészletek, másrészt a jövőbeni, 70 %-os csatomázottsági szint elérésekor számításba vehető települések és azok által kibocsátott, becsült vízmennyiségek kerültek meghatározásra. A jelenleg számításba vehető kilenc településen keletkezett tisztított, vagy részben tisztított, lakossági és ipari szennyvíz mintegy 2000 ha nagyságú mezőgazdasági terület vízellátását képes biztosítani. Ennek teljeskörű felhasználásához, telepenként csak a napi vízhozam kiegyenlítésére szolgáló minimális tározásra van szükség. A másodlagos vízkészlet felhasználására jelenleg 1300 ha nagyságú öntözhető terület van berendezve. Ennek részleges kihasználhatósága miatt további 1400 ha öntöző terület kialakítására és vízellátására van lehetőség. A jelenlegi felhasználható vízmennyiségnek mintegy felét Kecskemét szolgáltatja. A prognosztizált vízmennyiség-növekedés további 1000 ha vízigényét elégítheti ki, amelyhez azonban 14 településen, mintegy 450 ezer m

3 összbefogadásu tározókapacitás kiépítése szükséges. » A kibocsátott szennyvizek minőségi elbírálása két szempont alapján történhet. Egyik a befogadóra előirt minőségi előírások szempontjából, a másik az öntözési célú felhasználás szempontjából. A tájegységre előirt, V. minőségi kategória szempontjából a kibocsátott szennyvizek (Nagykörösön a KOI mennyiségét kivéve) megfelelnek az előírásoknak. Ezt rendszeres hatósági vizsgálatokkal is ellenőrzik. Öntözési célú felhasználás szempontjából nincs minőségi vizsgálat a tájegységen még azon települések esetében sem ahol folyik ilyen jellegű vízhasznosítás. Tekintettel arra, hogy az öntözési célú minőségi előírások szigorúbbak és sokoldalúbbak, mint a befogadóra vonatkozó követelmények, szükséges ezért már a hasznosítás tervezésének időszakában, de az üzemelés közben folyamatosan is az ilyen jellegű minőségi vizsgálatok elvégzésére felkészülni. 151