A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - GAJÁRSZKI GYŐZŐ–KLIMÓ ERZSÉBET: A Duna-Tisza közi hátság másodlagos vízkészlete

A toxikus nehézfémek, nyomelemek, kloridok, a bór növényfiziológiai és humán élelmezési szempontból ellenőrizendők. Ugyancsak humán egészségügyi szempontból szükséges ellenőrizni a bakteriális szennyezettség és az egyéb kórokozók jelenlétét és mennyiségét, ugyanis ennek függvényében kell kialakítani a vfzkiadagolás technológiáját (egészségügyi óvintézkedések, védősávok stb), valamint meghatározni a termeszthető növények körét. Az öntözőberendezések érzékenyebb mechanikai elemeinek üzemeltetése szempontjából lehet jelentősége a szulfát, vas, és az összes lebegőanyag mennyiségének. A tisztitómüvek működésének fontosabb jellemzői A bevezető részben említés történt arról, hogy a vízkibocsátási teljesítményük alapján figyelembevehető szennyvíztisztító telepek működéséről, helyszíni bejárás alkalmával történtek adatfelvételezések. A vizsgált tájegységen kilenc település szennyvíztisztító telepe tartozott ebbe a kategóriába. A kilenc szennyvíztisztító telep fontosabb teljesítményadatait az V.táblázat tartalmazza. V- tábláit Meglévő tisztítótelepek kapacitása é

s a kezelt szennyvizek mennyisége Település Kapacitás 1994.évi vízmenny. Tisztítási fokozat neve m'/nap m

3/nap I. II. (mech.) (biol.) Cegléd 9 600 2 500 + talajban Dabas 800 600 - 800 + + Jánoshalma 500 300 + + Kecskemét 48 000 24 000 -26 000 + + Kiskörös 2 200 1 300 - 1 400 + + Kiskunfélegyháza 5 000 2 600 - 2 700 + + Kiskunhalas 6 400 3 500 - 3 700 + Kiskunmajsa 500 200 - 300 + + Nagykörös 12 000 5 000-12 000 + tározóban 149