A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - GAJÁRSZKI GYŐZŐ–KLIMÓ ERZSÉBET: A Duna-Tisza közi hátság másodlagos vízkészlete

III. táblázat Becsült adatok az öntözővízzel, tározás nélkül ellátható mezőgazdasági területek na

gyságára. 70 %-os csatornázottságu. 1 000 mV nap vízmennyiségnél nagy

obb szennyvízkibocsátású településeknél (a várható ipari szennyvizekkel együtt') A település neve Várható szennyvíz Öntözővízzel ellátható mennyisége mezőgazdasági terület (iparival együtt) (m'/nap) (ha) Abony 1.200 60 Cegléd 3.600 180 Dabas 1.200 60 Kecskemét 30.000 1500 Kiskőrös 1.550 75 Kiskunfélegyháza 3.050 150 Kiskunhalas 5.500 280 Kiskunmajsa 1.050 50 Monor 1.550 75 Nagykőrös 12.000 600 Összesen 3030 A szennyvízből keletkező másodlagos vízkészletek felhasználásának szempontjai A tisztított, illetve részben tisztított szennyvizek mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatban szükséges megemlíteni néhány fontos kísérleti és üzemeltetési tapasztalaton alapuló megjegyzést. Tekinthetők ezek irányelveknek is. a/ Egyes kivételes esetektől eltekintve, nem célszerű a mezőgazdasági célú szennyvizhasznosítást szennyvíz-elhelyezési tevékenységgel összekapcsolni. A szennyvízelhelyezés, ugyanis a szennyvíztisztítás egy változata, amely állandó felvevő kapacitást igényel, s ez a technológia nem illeszthető sem a mezőgazdasági sem a kertészeti termesztési folyamatokba. (Amennyiben pl az utótisztitást természetes közegben, szűrőmezőn, nyárfásban kívánják megoldani célszerű, ha ennek tulajdonosa és kezelője azonos a gyűjtőhálózat és művi tisztítótelep üzemeltetőjével.) 146