A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

1914-ben Szigligete

n épült ki az Eszterházy kastélyt ellátó vízmű, mely egy kútból és 4 km távvezetékből állt. A községi vízmű kiépítése 1939-ben kezdődött. Tapolcá

n 1930-ban helyezték üzembe a kutas vízművet. 1961-ben' további két kút fúrására került sor. Balatonlelle és Balatonboglá

r közös vízmüve 1932-ben kezdett kiépülni egy mélyfúrású kút és néhányszáz méter elosztó hálózat megvalósításával. Ezt követően a fejlődés ütemének megfelelően szaporodtak a kutak és a hálózat. A Balatonfüred

i vízmű kialakulása 1934-re nyúlik vissza. Ekkor épült ki a Siske forrásra települő vízmű, medencék és kb. 7 km hálózat. A hálózatra 1960-ban kötik rá a Kéki forrást, majd 1964ben a csopaki Nosztori forrást. Hévizé

n 1934-36-ban kezdett kiépülni a helyi vízmű, mely egy 39'os vizű' termál kútra települt. 1952-ben kötötték rá a rendszerre a Hévíztől 3 km-re lévő Dobogói vízmüvet, meiy jó minőségű karsztvizet adott. 1964-ben lett a Hévíz és Keszthely között található Vadaskerti kút rákötve a rendszerre. A Balatonfcldvár

i felszíni vízművet 193 6-ben helyezték üzembe, felhasználva az 1914-ben megépült ipari vízmű vízkivételi művét. A vízmű bővítésére 1966-ban került sor. A Balatonalmád

i vízmű első vízadó bázisa az 1942-ben foglalt Remetevölgyi forrás-csoport volt. A vízhozam elégtelensége miatt 1951-től kezdve lettek kiépítve a Balaton parton az I. és II. sz. kutak. 1961-ben kiépült a Ferenc forrás, majd 1968-ban rákötötték a hálózatra a Káptalanfüredi kutat. 1945 és 1950 közöt

t csak négy településen épült ki vízmű: A Palóznak

i vízmű 1954-ben valósult meg, vízadó bázisa egy - a község felett elhelyezkedő - forrás volt. A Vonyarcvashegy

i és Gvenesdiásd

i vízmúhálózat 1957-ber. kezdett kiépülni, mely hálózatok a Keszthelyt ellátó távvezetékre csatlakoznak. - 396 -