A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A gazdálkodó szervezetek meghatározó aránya, 51 %-a kft. Ez egyben azt is jelzi, hogy a cégek alaptőkéje nem túl magas. Az ipari szervezetek mintegy 30 Va részvénytársaságként került bejegyzésre az átalakulás során. Lényegében ezek a válalatok reprezentálják az un. nagyipart a térségben. Az említett körhöz tartozik a NITROKÉMIA Ipartelepek Rt; a Bakonyi Bauxitbánya Rt; a BALATON Bútorgyár Rt; a Zalaegerszegi Ruhagyár Rt; a nyomdák. A fennmaradó, kb. 20«Í un. ipari szövetkezet, mely főleg fémtömegcikk gyártó, összeszerelő üzem. vagy varroda. Az egyes gazdálkodó szervezetek árbevételét tekintve szintén a kis- és közeoes üzemek dominanciája figyelhető meg. Valamivel több mint 50 %-uk éves árbevétele a 100 MFt-ot sem éri el. Az üzemek további kb. 40 '-.-a 100-1000 MFt. bevételhez jut. Csak néhány üzem, a helyi iparnak kevesebb, mint 10 a, termelési értéke és árbevétele haladja meg az 1 MdFt-ot. Ezek az értékek is azt jelzik, hogy a térség ipara a hazai kibocsátás szempontjából jelentéktelen. 2. A NAGYOBB IPARI KÖZPONTOK JELLEMZŐI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2.1. Zalaegerszeg Zalaegerszeg loara különleges helvet foglal el a térségen belül. Nemcsak azért. mert a vízgyűjtő zalai részén szinte az egyetlen említésre méltó ipari centrum, nanem azért is, mert az eddig elmondott általános paraméterektől némiképp eltérőek jellemzők rá. Ágazati szempontból a könnyűipar a meghatározó, s a gépipar csak kisebb hányadot tesz ki. A tizenegy ipari üzeme között három ruházati és bőrdíszmű, valamint két bútorgyár található. A legnagyobb gépgyártó üzem a GANZEG-WEST Hungária. Ezen kívül szigetelőanyag- és kerámiagyártás települt a várasba,, valamint nyomda. Az üzemi szervezetekre is inkább a nagyobb alaptőkéjű, több lasasnt tfpjiiaiKoztató részvénytársasági forma jellemző, 6 Rt működik a várarilsaT.. Ase látmsvétel szempontjából a cégek a középmezőnyben helyezkedne». iéL, 'áltáiéoar - 757 -