A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

100-1000 MFt. az éves bevételük. Összességében elmondható, hogy a térség nagyipari központja Zalaegerszeg, amely viszonylag nagyszámú és a helyi viszonylatban nagyméretű szervezettel rendelkezik. A gazdasági visszaesés ugyan problémákat okozott egyes válla­latok gazdálkodásában, de jelentősebb ipari leépülés nem Következett De. A foglalkoztatottak létszáma némiképp csökkent, de nem alakult ki az országos átlagnál nagyobb munkanélküliség. Az üzemek jelentős külföldi kapcsolattal rendelkeztek, illetve olyan belföldi igényeket elégítettek ki, ameiyeK ma is viszonylag stabil piacot biztosítanak számukra. 2.2. Veszprém Veszprém - azon túl, hogy a felsőoktatás jelentós dunántúli bázisa, koráb­ban kiemelkedő kutatási központ - a Balaton környékének egyik fontos ipar­vidéke. Az oktató és kutató he.lyek mellett a NITR0KÉMIA is biztosított el­helyezkedési lehetőséget a veszprémi és környékbeli laKosoknak. így a vá­rosban szerényebb ipar alakult ki, mint Zalaegerszegen. Jelenieg három nagyüzem: Bakony l^űvek, Balaton Bútorgyár és a Pannon Nyomoa mellett néhány kisebb gépipari Kft működik a városban. A város életét és iparát a gazdasági válság érzékenyen érintette. A nehézi­parhoz (ezen belül a vegyiparhoz) szorosan kötődő kutatóintézetek, mint a MÁFKI és a NEVIKI, napjainkra gyakorlatilag felszámolódtak. Néhány kiseot gépipari cég is csöcfce ment. Ezen túlmenően jelentősen csökkentek a munKa­helyek a dunántúli szénbányászat visszafejlesztésével is. A varos egvkoror legnagyobb vállalatára, a Veszprémi Szénbányákra, lassan már csak az idő­sebb korosztály emlékszik. Veszprém gazdaságában a válság mélyebD nvomot hagyott, mint a zalaegersze­giben. A városban nőtt a munkanélküliség, s egyenlőre remenv sincs arra, hogy új munkahelyek nagy számban létesülnének. - 758

Next

/
Thumbnails
Contents