A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Kutatómunkánk során végigjártunk j-ónéhány kommunális hulladéklerakó teieoet a Balaton északi partján (mint ahogyan ezt fényképfelvételeink is bizonyítják), ahol lehetőségünk volt.rá (sajnos nem minoennol volt ez megoldható), adatgyűjtés céljából a telepen kezeióit is felkerestük, akik készségesen megadták az általunk kért információt. 2.1. A nulladék mennyisége, összetétele Mindenekelőtt meg kellene vizsgálni azt, nogy mennyi kommunális nuilaoék képződik évente a Balaton északi partján. Erre a kérdésre sajnos nem kaptunk minaen tekintetben kielégítő választ. Adataink 3 Balaton északkeleti térségére vonatkoznak. Ez a terület mintegy 35 kisetj-nagvobb .települést foglal magába. E térségben az évi hulladéktermelés kb. 170-180 ezer m3. A keletkező hulladék nagy része házi ereoetű és mintegy 20-25 százáléks származik ipsri üzemekből, illetve közintézményekből. Arról, hogy ezt a hullsdékTiennviseget vajon hány ember termelte, arról hozzávetőleges 3östamk vannak csupán. Egy '80-as évek béli információ szerint a térség álianoó iakcsszáma mintegy: AO.000 fő az üdülőké 120.000 fő ia arányosítunk kiderül, nogy a vizsgált térségben az éves hullaűékprbduk

tum 3-4 m3.fő. A fenti sóstókból egyértelműen következik, nogy a hulladék mennviségi és minőségi paraméterei igen változóak az even beiül. Nván ídöszakbsn .'mivél a lakosszám kb. megháromszorozódik, a nullsdékmennviség is jelentősen megnő. Problémát jelenthet még a ierskásnál a hulladék össze tétel ének nagymértékű váltakozasa is. Míg téli időszakoan igen nagy a szervetlen hányad salak, namu, stb.), 3ddig az üdülési szezonra főként a szerves nul1soékfrakc1ó 3 jellemző (csomsgolóanysgok , élelmiszer hulladék, esetleg üveg , stb. 2.2. Szelektív nul:adéxavC~tés Ezen ténvek. valamint az, nogv s meglévő hivatalos hullsdéklersköhelvek K3D3citáS3 ximerülőben van, megfbntolás tárgyává teszik a bizonyos fcku szelektív nuilaoékgyűjtés lehetőségét.