A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Ennek megfelelően az ivóvizminőség biztosítása gyakorlatilag a felszíni víztisztító művekben megköveteli a folyamatos üzemeltetői beavatkozásokat. A rendelkezésre álló nyersvizbázisok vízminőségéről elmondható, hogy a felszin alatti vi.iek azon része, mely karsztvíz eredetű megfelelő ivóvizminőségű, a mélyfúrású kutak egy része azonban (elsősorban Balatonalmádi. Balatoníelle. Balatonboglár és Fonyód térségében) a gáztartalom, a vastartalom és a nitrát-tartalom tekintetében kifogásolhatók. A Balatonból ivóvízellátás céljaira kivehető nyersvíz minősége speciális követelményeket állit az alkalmazható ivóviztisztitási technológiákkal szemben A nyersvíz egyes fizikai-, kémiai és biológiai paraméterei, a tó egyedi hidrogeológiai adottságai, az időjárás, valamint a szezonális idegenforgalom következtében olyan irányú és mértékű változásokat mutatnak, melyek a termelt ivóvíz megfelelő minőségének folyamatos biztosítását nehezítik. Az utolsó pár évben tapasztalható, jelentős ivóvizfogyasztás-csökkenés eredményeképp megállapítható, hogy az ivóvízellátás korábbi mennyiségi problémái megszűntek. A '8o-as évekre jellemző ivóviztermelő kapacitásbővítő beruházások helyett napjainkban részvénytársaságunk saját erőforrásait fokozottabb mértékben fordítja a termelt ivóviz minőségét javító beruházásokra. El kell mondani természetesen, hogy az ivóvizminőségjavitás fejlesztését külső tényezők indokolják, melyek folyamatos szigorodást mutatnak. Ez a folyamatos szigorodás azután bizonyos pontokon túllépi az adott időben, adott körülményekre tervezett felszíni vízművek minőségi teljesítőképességét. Ezen külső tényezők közé kell sorolni - az ivovizminősitési szabványok bővülését egyre újabb paraméterekkel (pl.aluminium-ion tartalom, összes szervezetszám), illetve a határértékek szigorodását (pl. permanganátos kémiai oxigénigény), - a hatósági elvárások szigorodását, valamint • a fogyasztói minőségelvárás fokozódását a jelentősen megnevekedett vízdíjak tükrében. Részvénytársaságunk hosszútávú üzemeltetési tapasztalatait, gyakorlati felismeréseit folyamatosan átadta a víztermelés létesítményei beruházásainak megkívánt fejlesztése érdekében. A balatoni felszíni víztisztító müvekben alkalmazott technológiát a '7o-es évek elejéig a kedvező nyersvizminöség és főleg a kevésbé szabályzón ivóvizminösités következtében a tisztítási technológia levegőztetésből, egyszerűsített derítésből, homokszűrésből és fertőtlenítésből állt. A levegőztetés a balatonviz izének és szagának csökkentését volt hivatott biztosítani. Az egyszerűsített derítés azt jelentette, hogy a deritési folyamat egészéből hiányoztak még a Koaguláció és flokkuláció folyamatait megvalósitó műtárgyak, a deritőszerrel kevert vizet közvetlenül 3 fázisszétválasztás műtárgyába (ülepítőbe) vezették. A homokszürés és a fertőtlenítés az a két technológia elem. melyeket folyamatosan tartalmaz(ott) a