A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

1. BEVEZETÉS A Balaton vízminőségére, a tóban és a vízgyűjtőjén lejátszódó kémiai, biológiai és fizikai folyamatok állandó hatást gyakorolnak. A természeti erők mellett az emberi tevékenység is jelentós szerepet játszik az egyensúlyi helyzet fenntartásában pozitív, ill. negatív irányban. A Balaton vízminőségének romlása szükségessé tette a vízminőség romlását kiváltó okok felderítését. Tanulmánytervek és pályázati munkák készültek a 8o-as évek elején a helyzet javítására, amelynek keretén belül, 1981-ben és 1982-ben a mezőgazdasági tevékenység hatását vizsgáltuk a Balatonba jutó agrokemikáliák vonatkozásában. Az 1976-ban megindult és napjainkig is folyamatosan végzett vizsgálatok eredményei szerint a növényvédő szerek nem okoztak a Balaton élővilágában károsodást. A korábban meglévő állattartó telepek megszűnésével a helyzet ezen a téren is javult. Jelenleg ami problémát okozhat az a termésnövelő anyagok szakszerűtlen használata, a helytelen agrotechnika és a terület adottságait figyelmen kívül hagyó növények termesztése. Nem a növénytermesztés technológiai elemei közé tartozik a kommunális szennyvíz és szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése, de a választható lehetőségek közül a legolcsóbb és legelterjedtebb megoldásnak tekinthető, ezért a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan erre a problémakörre is kitérünk. Nagy gondot jelent az ideiglenes tárolók kialakítása, a szivárgásmentesség biztosítása és a szigorú környezetvédelmi előírások betartása. A nagy költségek és a hosszadalmas engedélyezési eljárások következménye az illegális szennyvízkihelyezés, amely a talajvíz szennyezése mellett a Balaton vízminőségét is károsan befolyásolhatja. - 643 -