A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

sík és jellegzetes, vizenyős, lápos terület. A vízgyűjtő összetételéhez viszonyítva a mezőgazdasági művelésű terület aránya 59 %, az erdőé - kedvező - 35 %-os. A mezőgazdasági művelésű területeken belül a szántó 44; a gyep - kedvező - 34, míg az ültetvény 12 %-ot foglal el. Jellemző talajtípus a barna erdőtalaj és ezen belül részben a humuszkarbonát és rendzina talajok. A vízgyűjtő mezőgazdaságilag művelt területéből mintegy 80 % a különböző mértékben erózióval veszélyeztetett. A Balatonba a mezőgazdasági területekről bejutó összes foszfor mintegy 20 %-a ered az Északi vízgyűjtőről. A Déli vízgyűjt

ő zöme dombos, lejtős terület, éghajlati és talajadottságai főként a szántóföldi növénytermesztésnek kedveznek. A vízgyűjtőn a mezőgazdasági művelésű terület aránya 66 %, az erdőé csak 23 %. A mezőgazdasági területeken belül a szántó 65, a gyep 22 %-ot és a szőlő-gyümölcs 6 %-ot képvisel. A vízgyűjtőn jelentős az eróziónak kevésbé ellentálló a lösz alapközetig lekopott barna erdőtalaj. A vízgyűjtő mezőgazdaságilag művelt területéből mintegy 85 % a különböző mértékben erózióval veszélyeztetett terület. A Balatonba a mezőgazdasági területekről bejutó összes foszfor mintegy 28 %-a ered a Déli vízgyűjtőről. A Nyugati vízgyűjt

ő lejtős tgerületein az éghajlati viszonyok főképp az erdő- és gyepgazdálkodásnak kedveznek. Ennek ellenére az erdő aránya csak 28 %. A mezőgazdaságilag művelt összterület 64 % és ezen belül a szántó aránya 60, míg a gyepé 24 %. Az erózióval veszélyeztetett terület 60 %-os, de ezen belül a másik két vízgyűjtőhöz viszonyítva magasabb a közepesen és erősen veszélyeztetett terület. - 568 -