A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

jellegzetes területein a fényviszonyokat, a fitopiankton, a hínámövényzet és a nád algabevonatának elsődleges termelését, és becsültük jelentőségüket a terület egésze szempontjából. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A fitopiankton tömegét és összetételét fordított planktonmikroszkópos eljárással (10) a II. tározó standard mintavételi pontjain, valamint az I. ütem kifolyásánál határoztuk meg (Lábra). l.ábra Mintavételi helyek a Kis-Balaton II. ütem területén A fotoszintézis során hasznosuló 400-700 nm közötti elektromágneses sugárzás intenzitását LI-COR (Ll-185B) típusú radiométerrel mértük. 2n szenzorral. A fitopiankton fotoszintézisét a II. ütem jellegzetes pontjain mértük: a Zala befolyásának térségében lévő nyíltvízi területeken (1. és 3. mintavételi bely), a Zaiaván vízen (9. pont) es a nádasok vizében (5. pont). Mértük a terület legtömegesebb, zárt állományokat alkotó aiámerül! hínámövényeinek fotoszintézisét, a rencéét {U tricularia vulgaris. 3. pont térségei, a keresztes békalencséét (Lemna trisulca, 3. és 4. pont térsége), valamint az érdes tócsagazét 3<tC -