A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

tartományban, ahol a kifolyás/párolgás arány meghaladja az 1-et, az összes oldott anyag-tartalom alig változik és nem haladja meg a 300-350 mg/l értéket. Amint a párolgás meghaladja a kifolyást, a vízforgalmi arány mutatójának csökkenésévei az összes oldott anyag-tartalom erőteljesen növekszik. 2. A TERMÉSZETES VÍZKÉSZLETVÁLTOZÁS ÉGHAJLATI MODELLEZÉSE 2.1 Az alapadatok A modellezéshez a tó évi természetes vízkészletváltozásának. a tavat tápláló feiszim hózzáfolyásnak. az évi csapadék és középhómérséklet Balaton vízgyűjtőiére számítón terület! állagainak 1921-1985 közötti idősorait használtuk fel. A természetes vízkészletváltozás es a hozzáfolyás idősorát a VITUK1 tanulmányokból fl, 13] vettük át. Az évi csapadék területi átlagainak számításához 15 csapadékmérő állomás: Zalalövó Tűrje. Vése. Keszthely. Csehimindszent. Tapolca. Tihany. Nagyvázsony. Balatonalmádi. Fonyód. Balatonlelle. Marcali. Somogyvámos. Zalaegerszeg és a vízgyűjtőből ugyan kieső, de annak hatara közelében fekvő Nagykanizsa állomásokat választottuk. Az állomások ilyen megválasztasavai biztosítható volt az állomások területileg egyenletes kiosztása. Az évi középhőmerséklet területi átlagainak számításához 3-3. részben a vízgyűjtőben, részben a vízgyűjtő határához közelesó. vízgyűjtőn kívüli állomás: 2Zalaegerszeg. Keszthely, Mencshelv. illetve Nagykanizsa, Kaposvár és [regszemcse állomások adatait használtuk fel. A területi átlagokat mindkét meteorológiai elem esetében számtani átlagolással kaptuk meg. TT 158