A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

lehetővé teszi egyrészt az öböl uralkodó szelek keltette áramlásainak pontosabb leírását, ezen keresztül a vízforgalom és a vízcserefolyamatok árnyaltabb becslését, másreszt alapul szolgál a főbb hordalékmozgási folyamatok előrejelzéséhez. A kutatások 1987-es elsó évének tavaszi méréseit követően 1988-során a mérési eredmények elemzése valamint modell fejlesztés foivt. majd mindezek alapján került végrehajtásra 1989-ben egy tavaszi és egy ószi méréssorozat, melyeket numerikus áramlásmodellezés egészített ki. Az áramlási viszonyok múltbeli kutatását illetően, a feltárások intenzíven a hatvanas években indultak meg. A több pontban végrehajtott folyamatos vízállásregisztrálások, szélmérések, egy-egy pontban végzett folyamatos áramlási sebesség- és hullámzásmérések eredményeit a hetvenes évek elején adták közre [8]. Ugyancsak a hetvenes évek eleién a Keszthelyi-öböl és térsége áramlási és morfológiai viszonyainak részletes feltárására a VITUKI-ban kismintakísérletek kezdődtek [2). Az 1:1000-es vízszintes és l:50-es függőleges méretarányú, a Balaton DNy-í felét magában foglaló fizikai modellen vizsgálták a mértékadó É-ÉÉNy-i, majd később a D-DNv-i és DNy-i irányokból fújó szelek hatására kialakuló áramlásokat és anyag vándorlási tendenciákat [3], A mederanyagvándorlást meghatározó tó áramiás: tendenciákra vonatkozóan szolgáltattak ismereteket a Keszthelyi-öbölben végzett nyomjelzős kísérletek is [10]. A nyolcvanas évek első felében hosszúidejű, de csupán egy-egy pontbeli áramlásmérésre került sor ún. billenőiapos mérőműszerekkel. A Balatongyöröknél, maid pedig Balatonberénynél végrehajtott mérések képet adtak az adott hely környezetéoen a különböző szelek által keltett jellemző áramlási sebességekről, valamint az elkeveredésben döntő szerepet játszó pulzációs viszonyokról [9]. Az említett helyszíni vizsgálatok kiegészültek még esetenként végzett szárnvasbójás és botúszós sebességmérésekkel, valamint a Balatonról beszerezhető légi-és űrfelvételek összehasonlító elemzésével. A helyszíni feltárás és a fizikai modellezés mellett a nyolcvanas évek eiején próbálkoztak először a Balaton szél keltette áramlásainak számítógépes numerikus modellezésével. A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben (HASAI a sekély tavak eutrofizálódásának kutatása keretében a Balatonra, mint esettanulmányra többféle aramlási modell is kifejlesztésre került. A gvakorlaü célú áramlásszimuiációkat egy kétdimenziós, mélységátlagolt modellel, valamint a Balaton elnyújtott alakját kihasználva egy egydimenziósra egyszerűsített modellel végezték [12,13]. Az előzőekben felsoroltak folytatásaként. 1987-ben kezdődtek és 1990-ben zárultak a jelen tanulmányban ismertetésre kerülő azon kutatások, melyek ;orán tudományos együttműködés keretében Finnországból kapott kölcsönműszerekkel. a finn kutatók tapasztalataira is építve [II], a Keszthelyi-öböl térségében több pontban hosszú időtartamú, egvideiű mérések megvalósítására, továbbá ehhez kapcsolódóan numerikus áramlásmodellezésre nyílt mód [5.6] - 118 -