A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

2. MÉRŐESZKÖZÖK. MÉRÉSI ÉS FELDOLGOZÁSI MÓDSZERTAN A kutatás során a széi- és áramlásmérésekre egyaránt a norvég Aaruleraa Instruments által gyártott berendezéseket használtuk. Az RCM-4S illetve az 1.ábrán látható RCM-7 típusú, függőlegesen mintegy 50 cm nagyságú áramlásmérők lehetővé teszik az áramlási irány és sebesség, a vízhómcrséklet, a vezetőképesség és a nyomás.alkalmasan választott időközönként való regisztrálását. A műszereknél a mintázási időintervallum fél perc és egy óra között választható meg. Az intervallumot 10 percre választva - méréseinknél végig ezt használtuk a műszerek beépített adattároló egységei mintegy két hónap adatait képesek tárolni, tehát a műszerek ilyen hosszú ideig képesek beavatkozást nem igénylő, folyamatos mérésre. Az áramlási sebesség mérésere függőleges rotor szolgál, míg az irányt beépített iránytű segítségével az É-tól való eltérés formájában kapjuk. A rotor megindulási sebessége 1,1 cm/s, a felső mérési határ 2.5 m/s. A függőleges tengelyű elhelyezés miatti irányérzéketlenséget a rotor féloldali letakarásával küszöbölték ki. így az erős hullámzásnál megjelenő szabályos hiba a tapasztalatok szennt 10% alatt marad. A műszerek regisztráláskor akusztikus jelek tormájában egyúttal sugározzák is az éppen mén adatokat. Ezek a jelek egy vízbe merített ún. hidrofonnal bizonyos távolságon belül felfoghatók, és kinyomtathatók. Mindez jelentősen leegyszerűsíti a rendszeres ellenőrzést. Az áramlásmérők víztestben való rögzítéséi kezdetben betonnehezékkel való fenékhez kötéssel és légballonokkaJ való függőleges kifeszítésse! oldottuk meg. Ilymódon azonban a méretek miatt gyakorlatilag csak a fúggélvközépben való mérésre adódik lehelőseg. Annak érdekében, hogy a műszert akár a fenékhez akár a felszínhez közelebb tudjuk elhelyezni. 1989-ben megváltoztattuk a telepítési módot: a mérési pontokban a műszereket cölöpökre erősített acélkonzolra függesztettük fel, miközben a fenékhez továbbra is betonnehezékkel horgonyoztuk le. Az áramlásmérésekkel párhuzamos szélmérésre a norvég cég könnven telepíthető automatikus meteorológiai állomásai szolgáltak. A szélmérés időintervallumát az áramlásméréshez hasonlóan szintén 10 percre választottuk. A szélméréseket többnyire az áramlásmérési pontokban, a cölöpökre telepített állomásokkal végeztük. A több hetes mérések idősorainak feldolgozása során mind a teljes időszakokat, mind kiválasztott mértékadó eseményeket elemeztünk. Az alapvető statisztikai paramétereken túlmenően a teiies időszakokra elkészítettük a szél ill. áramlások iránygyakorisági feldolgozását. Mivel azonban a víztömegek áthelyeződésének ménéke sokkal inkább jellemezhető az áramlások által megtett úttal. így a feldolgozást a sebességgel súlyozott irányokra, vagyis az áramlási utakra is végrehajtottuk. Ezen felül elkészítettük az irányok sebessésnégyzette! súlyozott gyakorisági ábráit, az ún. enerfnarózsákat is. Ez különösen a szél isetében fontos, lévén az áramlásoka! szélenergia kelti. így a valóban ménékadónak számító széleseményeket ezen feldolgozás mutatja ki [3], Fontos továbbá az áramlásoknál is az általuk keltett hordalékfelkeveredes szempontjából, hiszen ez szintén csúsztatófeszültségen keresztüli - 119 -