A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

jelentősen (legalább 10 %-kal) kevesebb csapadékot hozó évek gyakoribb jelentkezésében mutatkozik meg. 2. ADATELŐKÉSZÍTÉS Az adatelőszítés során az 1.ábrán feltüntetett 30 állomás csapadékösszeg-adatbázisát állítottuk össze téli ás nyári félévi, valamint éves időhorizonton.(I),(2) A téli féléves csapadékösszegek az október-március hónapok, a nyári féléves csapadékösszegek az április-szeptember hónapok összegzett csapadékmennyiségét jelentik. Az 1. ábrán mutatjuk be a 30 állomásra megszerkesztett Thissen-féle poligonhálózatot és a teljes vízgyűjtőn belül az egyes részvízgyűjtők határvonalát. Megjegyezzük, hogy ezek a határok - az alkalmazott módszer jellegéből adódóan - nem esnek egybe a topográfiai térképen kijelölhető részvízgyűjtő határokkal, ugyanakkor az elért átfedés a feladat megoldása szempontjából elégségesnek tekinthető. Területmérési módszerrel meghatároztuk a poligonhálózaton belül az egyes mérőhelyekhez tartozó részterületeket, majd vízgyűjtőrészenként - évente három időhorizonton kiszámítottuk a területi csapadékátlagokat. Az idősorrá rendezett adatokat az 1. táblázatban közöljük. 3. EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS Az 1. táblázatban bemutatott területi csapadékátlag-idősorokat a STATGRAPH1CS 5.0 számítógépi statisztikai program felhasználásával vizsgáltuk néhány paraméterre vonatkozóan.(3) Idősoronként az eredményeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A 2.táblázatban közölt statisztikai paramétereket áttekintve az mondható el, hogy valamennyi vizsgált idősor a figyelembe vett 42 éves időtartamon belül csökkenő tendenciát jelez. A teljes vízgyűjtőre vonatkozóan elkészítettük - mind a három időhorizontra - az idősorok és a statisztikai paraméterek grafikus ábrázolását (2.-4.ábra). Megjegyezzük, hogy ugyanilyen tartalommal a részvízgyűjtökre is elkészítettük az ábrákat, azonban jelen dolgozat az előre közölt teijedelmi korlátok miatt nem tartalmazza azokat. - 104 -