A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)
A hasznosításnak alkalmazási, technológiai, korlátozó stb. tényezői vannak, melyek tárgyalása jelen kereteinket meghaladják. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy - a kistelepülések esetén már a csatornázás kialakításánál ügyelni kell az iszap mezőgazdasági elhelyezését korlátozó szennyvizek fogadási feltételeinek rögzítésére (előtisztítás, illetve esetenkénti kizárás), - a szennyvíztisztítási technológia kiválasztásakor szem előtt kell tartani a mezőgazdasági hasznosítás feltételeinek lehetséges kielégítését (stabilizálás, iszap mennyiség és minőség), - az iszapkezelés technológiájának megválasztásával kell kielégíteni a fogadó mezőgazdaság általános (tápanyag összetétel, víztartalom) és speciális - helyi igényeit (szállítás, tárolás), - az iszap hasznosításának lehetőségei - megítélésem szerint nincsenek kimerítve, ezért kidolgozásukon tovább kell fáradozni. Követendő példáról számol be Bartha (2], komplex biogáz-, biotrágya-elöállitó berendezés és rendszer bemutatásával. A mezőgazdasági hasznosítás mellett nagy szerepe van az iszapok talajon való lerakásának, a deponálásnak. A deponálásra akkor kerül sor, ha az iszap olyan anyagokat tartalmaz, amelyek kizárják a mezőgazdasági hasznosítást, vagy ha gazdaságos szállítási távolságon belül nem áll rendelkezésre az elhelyezésre megfelelő mezőgazdasági terüiet. A deponálás alapfeltétele, hogy - az iszap stabilizált legyen, - víztartalma ne haladja meg a 75 %-ot, - a depónia ne gyakoroljon káros hatást környezetére. A deponálási idő függvényében megkülönböztetünk - áiiiiér.síi depóniákat, - végleges depóniákat. A deponált anyag szerint lehetnek - vegyes depóniák (pl. hulladék és szennyvíziszap), - mono depóniák ( pl.csak szennyvíziszap). A kistelepülések jellegzetességeire való tekintettel különös gondot kell fordítani a vegyes depóniára, melyet több település összefogásával célszerű létesíteni. A deponálás, a depóniák részletes tárgyalása jelen kereteinket messze meghaladják. - 398 -