A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

4. AZ ISZAPKEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS ÖSSZEHANGOLÁSA Az elözö 2. és 3. pontban vázlatosan bemutattam a kistelepülések szennyvíztisztítási technológiáit és az iszap-elhelyezés lehetőségeit valamint feltételeit. A szennyvíztisztításból kikerülő iszapokat az iszapkezelés során úgy kell formálni és átalakítani, hogy azok az elhelyezés, hasznosítás feltételeit maradéktalanul ki tudják elégíteni. A kistelepülések iszapkezelése megvalósulhat: - a keletkezés helyén, tehát az adott település szennyvíztisztító telepén, - vagy több kistelepülés - valamelyikük szennyvíztisztító telepén - közös iszapkezelőt üzemeltet, - esetleg a gazdaságos szállítási távolságon belül lévő városi szennyvíztisztító telepen. A városi szennyvíztisztító telepen történő iszapkezelés esetében a kezelési technológiát a városi telep paraméterei (telep kapacitás, szennyvíztisztítási technológia, iszap elhelyezési lehetőség) szabják meg. A kistelepülés helyi, vagy közös iszapkezelése esetén az iszapkezelés eljárásai lehetnek: - stabilizálás, - víztelenítés. A szóbajöhetö elhelyezések - mezőgazdasági hasznosítás, illetve deponálás - esetén mind a stabilizálásra mind a víztelenítésre feltétlenül szükség van, kérdéses csak mértékük lehet. A stabilizálás szükséges mértékét a szennyvíztisztítási technológia szabja meg, mert a mezőgazdasági hasznosítás és a deponálás is jól stabilizált iszapot igényel. Általában az iszapkezelés során a stabilizálás további fokozása, befejezése valósul meg. Az iszapvíztelenítés mértéke mezőgazdasági hasznosítás esetén széles határok között mozoghat la sűrítéstől a szárításig), a hasznosítás módjától és eszközeitől függően. Az iszap-elhelyezései kapcsolatban szólni kell még az iszapok szállításáról. tekintettel annak - az energia árak tartós növekedésével kapcsolatos fokozódó jelentőségére. - 399 -