A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

A település völgyhajlataiban lévő épületek közül nagyon sokat ért vízkár. 1975. júliusában Ajka, Ajkarendek, Somlóvásárhely településeket károsította a lehulló csapadék nyomán kialakult árhullám. 1978. a bakonyi Jásd, 1985. Románd, 1991. Lesenceistvánd, 1992-ben Bakonypéterdet érte súlyos árvízkár. A bakonypéterdi 1992. évi árvízkároknál, a vízzel együtt érkező nagymennyiségű iszap 30-50 cm vastagságban utcákat, lakóházakat károsított. A példák sorolhatók lennének, de úgy vélem, a felsoroltak is adnak bepillantást a kérdés fontosságának. Veszprém megyei példákat soroltunk fel, de úgy gondolom, hogy az ország valamennyi hegy- és dombvidéki területéről számos hasonló esetet lehetne felsorolni. (Sajnos a jelenségek helyi jellege miatt sem a szakmai anyagok, sem az egyéb szakmai irodalom nem foglalkozik a kérdéssel. 1.4. Tájvédelmi kérdések A vízkárelhárítási kérdések vizsgálata során foglalkozni szükséges még a kérdés tájvédelmi feladataival is, mely számos kérdést vetett fel, mind a belterületeken, mint a külterületeken. A külterületi vízrendezési feladatok iránti igényt az elmúlt 35-40 év alatt a következő módon fogalmazták meg: a mezőgazdasági területek vízrendezését úgy kell végrehajtani, hogy a mezőgazdaságilag művelhető területről, elsősorban a gabonatermelést kell elősegíteni, melynek során a lehető legnagyobb termékmennyiség megtermelését kell biztosítani. (Minden nagyüzemileg megművelhető területet meg kell művelni.) A meliorációs munkák során a fenti "Minden talpalatnyi helyet megművelni" igény kielégítése végett a természeti viszonyokat jelentősen megváltoztatták. Számos helyen teljesen átalakult a táj korábbi képe, állapota. - 28 -