A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

el nem érnek egy optimumot. A közvetett módszerek mint például az analitikai módszerek és a geometrikus programozás, megoldja a matematikai egyenletek egész sorát és az egyenletsorok megoldása a gazdálkodási modell optimuma lehet. Például, az analitikai módszerekben az algebrai egyenletek sorát a gazdálkodási modell differenciálásával nyeljük, tekintettel minden egyes független variánsra és az egyenletek eredményei nullával egyenlőek. Röviden összegezve a lehetséges módszereket, melyet a 1. ábrán megtalálhatunk, tehát az analitikai módszereket általában a maxima-minima klasszikus elméletének vehcijük, amelyek a tevékenység extrém pontjainak megtalálására vonatkoznak. A geometrikus programozást az analitikai módszerek kiteijedésével kapcsolatosan figyelhetünk meg, ahol a gazdálkodási modell és a korlátok polinómok és a feladat úgy lett megszerkesztve, hogy lényegesen könnyebb optimalizálni mint az eredetit. A lineáris programozás megkívánja, hogy mindkét gazdálkodási modell és a korlátozott egyenletek sora lineáris legyen és a Simplex módszer olyan algoritmus, amely elhelyezi az optimumot a megvalósítható kiinduló pont kezdeténél. A kavadrát programozásban, a gazdálkodási modell egy kvadrát típusú egyenlet és a megoldás halmazát tartalmazó korlátozó egyenletek lineárisak. Alkalmazva az analitikai módszereket e problémát át tudjuk alakítani lineáris programozási problémává, a Simplex módszerrel azt megoldva. A konvex programozásra vonatkozólag a gazdálkodási modell egy konkáv tevékenységek és a korlátozott egyenletek pedig konvex tevékenységek. A dinamikus programozás a részleges optímalizáció egy sorozatát alkalmazza, felhasználva a szakaszok szerkesztőnek előnyeit a problémában és ez hatásos az allokációs és optimalizációs kutatásra nézve. A nemlineáris programozás vagy a multivariáns kereső módszerek, mint elmélet és az algoritmust úgy nevezik, amelyet el kell kezdeni a megvalósítható kezdeti pontnál és tovább mozgatni az optimum felé a gazdálkodási modell feljavított lépéseinek optimumát. Egész számú (Integer programozás) a lineáris programozás kiterjesztése ahol a variánsoknak diszkrét értékeknek kell lenni. A szétválasztható programozás a lineáris programozás kiterjesztése ahol a nemlineáris korlátok egy kis száma megközelítőleg, részlegeiben lineáris funkciók. Mindazonáltal, a nemlineáris funkciók kell, hogy kielégítsenek ilyeneket, elválaszthatók legyenek, mennyiségekben és a nemlineáris funkciók különbségeiben, egy variánsra vonatkoztatva. A cél programozás a lineáris programozás kiterjesztése tehát, ahol sokszoros, konfliktusban álló célok, vagy szándékok optimalizálódnak, alkalmazva sulyozottságokat vagy rangsorokat. A kombinatoriális programozást mint a matematikai programozás megtestesítőjét írták le, beleértve a lineáris ismereteket és az egész számú programozást, a digramot és a hálózati - 169 -