A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

Gyömrő Budapesttől Dk-i irányban 30 km-re, a Cserhát déli, Délkeleti halomvidékén, a Gödöllői dombság, illetve a Monor- írsa halomvidék által határolt területen fekszik. A hullámos felszínű vidék kiemelkedő dombjai 280-320 m Balti feletti magasságúak. Gyömrő és környéke térképét lásd az 1 sz. ábrán. A domboldalakon a homokra telepedett lösztalaj az általános, míg a völgyek és katlanok vízhordta talajai változatosak /agyag, homok, homokos iszap stb./ A tavaszi olvadáskor és nagyobb intenzitású esők esetén a Mendei út keleti oldalán lévő telkeket a szántóföldről érkező víz veszélyezteti. 1989. június 28 -án a község területére még sohasem mért mennyiségű csapadék hullott. i = 263,9 l/s ha, azaz q= 950 m3/ha Ez a mennyiségű és hevességű eső a Mendei út melletti területen lévő házak pincéjét elöntötte, az udvarokon tárolt építőanyagokat /sóder, homok, kőpor/ teljesen elmosta. A vízfolyásszerűen áramló víz Gyömrő legmélyebb pontja, a Tőzeges tó és környéke felé igyekezett. Ctközben a belterületi részeket is elöntötte a víz, mély több tucat lakóházban tett kárt. Az esőkárok nem csak a lakosságot érintik, hanem a mezőgazdaságot is, mivel a vízgyűjtőterület szántóföld, melyen intenzív mezőgazdasági művelés folyik. Vízmosások alakultak ki, melyek környezetében eső esetén a vetett kultúrnövény kimosódik. Jelentős kárt jelent még a területen az is, hogy a nagymértékő esők okozta vízfolyások fokozatosan elhordják a felszínről a termőtalajt. Az előzmények ismertetéséből kitűnik, hogy általános problémáról van szó, melyet záros határidőn belül meg kell oldani, hogy újabb jelentős kár ne keletkezzen. Dolgozatomban megvizsgálom a felszíni elöntést befolyásoló tényezőket, és javaslatot adok a kár elhárítására. - 159 -