A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

A felszíni elöntést befolyásoló tényezők: A felszíni elöntés létrejötte természeti /talajtani, domborzati, stb./ és meteorológiai/ csapadék hőmérséklet stb./ tényezőkkel magyarázható. Ha történetesen a természeti és meteorológiai tényezők valamelyike kölcsönösen egybeesik, a felszíni elöntés vaószínűsége fokozódik. A csapadékbői nagy valószínűséggel főleg akkor keletkezik felszíni víz, ha a talaj nem tudja olyan sebességgel elnyelni az esőt, ahogyan az ráhull, vagy ha telepített, esetleg fagyott és ezért képtelen befogadni. Ha az előbbiekkel jelentősebb felszínlejtés is párosul, a lejtő irányában megindul a víz mozgása, és az esésvonal irányába folyva a mély tereprészeken összegyűlik. A mélyfekvésö területekre összefolyt nagyobb vízmennyiség a csapadék megszűnte után nem tud időbe a talajba szivárogni, felszíni elöntés alakul ki, amely károkat okoz. Az őszi és a téli csapadékok általában közvetve hatnak, előkészítő jellegűek. Egyes különleges esetekben azonban nagy mennyiségű és heves intenzitású esők esetében, az őszi, sőt még a téli csapadék is kiválthat felszíni vízképződést. A télvégi és a tavasz eleji olvadásokból és esőzésekből származó felszíni vizek igen jelentősek a hazai felszíni vizek keletkezésénél. A nagy területekre terjedő szélsőséges helyzetekben az olvadások, s az ezekhez kapcsolódó téltélvégi és tavaszi esőzések a fő okai a felszíni vízkároknak . A nagy intenzitású tavaszi és a nyári csapadékok szélsősé ges belvizi helyzeteket okozhatnak, de általában nem nagy vízgyüjtőterületekre kiterjedően. Jelen esetben is a nyári esőzések okozták a tetemes kárt Gyömrő területén. A belvízképződés hidrológiai vizsgálatához figyelembe vett hatások a következők: - 160 -