A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

3.2. Mederbiztosítások A partvédőműveknél, mederbiztosításoknál lehetőleg kerülni kell a mesterséges anyagokat. (Helyszíni beton, betonlapok, stb.) Az 1960-1985. közötti időszakban is a rendelkezésre álló költségek szabták meg a mederrendezések lehetőségét. A különböző mederbiztosítási formák közül a betbn volt a viszonylag legkedvezőbb (gazdaságilag) megoldás. A mederbiztosítások jelentős része ezért az előregyártott betonelemek különböző váltbzataiból került kiépítésre. A monoton, szürke betonfelületek ellen nagyon sok jogos kifogás hangzott és hangzik ma is el. Természetesen ily esetekben sem egyértelműen a tervező és a kivitelező a felelős. "Teljes burkolatot kérünk, mert akkor nem lesz gond a gyepes rézsű kaszálásával, karbantartásával." - igény volt a meghatározó. Partvédőművekhez a természetes kőanyagok felhasználása javasolt. A betonbarakott kőburkolatoknál a mélyfúgás burkolatkialakítások közelítik a természeteshez hasonló képet. A mederbiztosításoknál óvakodni kell a teljes mederrézsű burkolásától. Az esetek nagy részében teljesen indokolatlan az igen költséges és esztétikailag is hibás megoldás. A kis- vagy középvízi vízmélység felett gyepesített földrézsű és fák megtartását ill. elhelyezését célszerű tervezni. A meder mellett kellemes megoldást ad a jól karbantartott, szép növényzetű sétány létesítése. A jól kezelt parti sáv viszont megköveteli a meder fokozott karbantartását, rendszeres tisztogatását. - 153 -