A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

3.3. Vízbevezetések Az esztétikus alapelveken kiépített meder hatását azonban gyorsan elronthatják a lakóépületekből, ipari üzemekből bevezetett tisztítatlan szennyvizek. A mederrendezés során tehát nem kerülhető meg a szennyvizek közcsatornába való bekötésének megoldása (tulajdonos költségére) sót a hiányzó szennyvízgyűjtócsatorna kiépítése. 3.4. Belterületi tavak (mesterséges létesítmények) A belterületi vízfolyások völgyében, ha szabadterület állt rendelkezésre a korábbi években, de ma is megjelenik a csónakázó tó létesítése iránti igény. E tavak általában az élőmeder fenékszélességének kibővítésével (10-50 m) ill. mesterséges úton kialakított földmedencével kerültek megvalósításra. A létesítmények létrehozásuk után egy-két évig igen mutatósak, de ezután rohamos feliszapolódás, nádasodás következik be, rossz esetben az algásodás miatt veszti el kellemesnek feltételezett hatását. A kritika ezután természetesen a tervezőt éri. Miért tervezett igen rosszul működő, nem szép látványt adó létesítményt? Mennyibe kerül a karbantartása? stb. stb. A tervező pedig csak azért felelős, mert nem hívta fel a figyelmet a várható következményekre, illetve a megrendelő igényét az általa ismert, várható gondok ellenére kielégítette. 3.5. Más vízépítési művek A belterüle.ti víziművek tervezése, kivitelezése során számos egyéb vízi létesítménnyel kellene foglalkozni, mint pl. a meder rendezéséhez tartozó támfalak, bukók, surrantók, árvízvédelmi tötések mellett az ivóvízellátó rendszer elemeiként a terepszinten is látható víztornyok, medencék, illetve a szennyvíz elvezető és tisztító rendszer elemei. A belterületi mederszakaszokon szükséges partvédőművek egy részéről már korábban beszéltünk. Szükségesnek tártuk a figyelmet még - 154 -