A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

\ 2.3. Levonható tanulságok A felvázolt "fejlődést" elemezzük, akkor a következő tapasztalatok vonhatók -le: - Az emberi élet változásai során a vizeket, ezen keresztül a vízimúveket, minden esetben az emberi lét meghatározott céljainak kielégítésére vették igénybe, alakították át, szűntették meg az "eredeti, természetes" állapotot. - Az is egyértelműnek tekinthető, hogy minden esetben az igény jelent meg először és ezt az igényt igyekezett kielégíteni a mindenkor élő, dolgozó mérnök. - Mai szemmel tudjuk, látjuk azt' is, hogy társadalmi, gazdasági igények kielégítése során Környezet vagy természetvédelmi következmények figyelembevétele nem volt elsődleges követelmény. Új beavatkozások környezeti hatásait gazdasági okok miatt csak sokadrangú kérdésként kezelték. Mindaddig, amíg egy-egy beavatkozás következményei nem halmozódtak egymásra és nem jelentek meg súlyos környezetkárosodásként. Kellemetlen hatásokat szükséges rossznak tartották és tudomásul vették. (A középkor erdőt irtó embere valószínűleg, sót biztosan nem gondolt arra, milyen következményei lesznek pl. az erdő irtásának, stb.) 2.4. Figyelembeveendők Mi legyen, lehet a vízépítési létesítmények tervezésénél követendő módszer? Egyértelmű szabályokat valószínűleg nem lehet meghatározni, de van egy-két alapvetően fontos tétel, amit minden esetben célszerű betartani. Melyek lehetnek ezek: 2 A tervezett új létesítmény az elsődleges műszaki feladata mellett, a környezet, a táj képét is befolyásoló, esetleg megváltoztató sőt meghatározó létesítmény lehet. Településeken és azok környezetében a létesítményt és annak minden hatását az emberek nagy száma látja, hatásait, jő és kevésbé jó hatásait észleli, érzékeli és laikusan, de véleményezi. - 150 -